Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Csekő Ernő: Geiger Gyula „Magyar Szépirodalmi Lapok"-ja. Egy irodalomtörténeti vonatkozású felfedzésről. Újabb adalékok Babits Mihály Halálfiai című regényének valóságtartalmához
Dienes Valéria így emlékszik vissza az 1903-1904-re eső évekre: „Nem tudom már, mikor, hol voltam ebben az időben. Azt sem tudom, hogy az apámmal való kapcsolatom hogyan működött és milyen lehetőségeket teremtett nekem. Ezt megint nagyon fedi valami. Lehet, hogy itt is felszakad majd holmi leragasztott kép, vagy elsüllyedt esemény. Homályosan úsznak bennem e körül bizonytalan képek. Apám Visegrádi utcai lakása. Egy szép görög nővel élt ott, Borca Alexandrának hívták, sötét hajú, szénszemű teremtés, mikor Pápáról megszöktem, akkor ismertem őt meg, és biztosan Pál is odajöhetett értem, mert voltunk ott együtt. Alexandra megtanított, hogyan kell egy férfiruhát szépen, szabósan kivasalni és úgy vasaltam ki Pál ruháját. Aztán van előttem bizonytalanul lebegve az időben - egy Ferenc körúti földszintes lakás, szintén apámé, ahol Pál és testvére (bizonyosan Lajos) apámmal laktak és nekik fizettek tartásdíjat, s én is sokat voltam ott. Olyan homályosság, gondozatlanság veszi körül ezt a képet. És ráborul valami egészen szomorú felleg. Nem tudom, melyik évből való, talán a negyedik egyetemi évemből? Talán abban az évben ott lakott Pál? Nem tudom, hogyan fér ez össze a többi akkori egyidejű dolgokkal. " 6 6 Amellett, hogy Dienes Valéria sorai alátámasztják adataimat, megvilágítják azt is, hogy ezekben az években Dienes Valéria - szülei feszültebb viszonya, illetve apja nehéz helyzete, kétséges egzisztenciája ellenére - szoros kapcsolatban volt édesapjával. Olyannyira, hogy páija, Dienes Pál és annak öccse albérlők voltak Geiger Gyula Ferenc körúti lakásában. 6 7 A fenti részlet mindemellett a Magyar Szépirodalmi Lapok egyik tulajdonosáról, Borca Alexandráról is fontos információkkal szolgál, hiszen megtudjuk belőle, hogy ő Geiger élettársa volt, akivel már minden bizonnyal a fővárosban ismerkedett meg. Mielőtt a Magyar Szépirodalmi Lapok profiljára, felépítésére, szerzői gárdájára térnék rá, feltétlenül érdemes egy-pár sor elejéig kitérni arra, hogy mikképpen értékelte a szerkesztő-újságíró Geiger Gyulát és lapját, a 20 éven keresztül fennálló Szekszárd Vidékét az utókor. A városmonográfia dualizmus kori részét szerző Tóth Zoltán társadalomtörténész Geiger lapját faj súlyban és minőségben is a másik három szekszárdi lap, a Tolnamegyei Közlöny, a Tolnavármegye, illetve a Közérdek (az utóbbiak 1910-ben egyesültek) mögé sorolja. Az olvasói bázisát tekintve „kormánypárti, kispolgári és hivatalnok lap"-ként leírt Szekszárd Vidékének nem csupán azt rótta fel, hogy az csak korlátozottan képviseli a szabadelvűség eszméjét, hanem az ahhoz kötődő műveltségi szintet, irodalmi nívót is. Mert mint írja, elsődlegesen a két literátor hajlamú helyi munkatárs, szerző, Kenézy Csatár, illetve Bodnár István, valamint az országos hírnevű Pósa Lajos szabták meg a lap arculatát. 6 8 Ennek több szempontból ellentmond Csányi László értékelése, aki még Geiger Gyula érdemeiről is szót ejt: „A Szekszárd Vidéke abban az időben bizonnyal a jobb lapok közé tartozott; Geiger igyekezett frissen, ötletesen szerkeszteni, bár a vidékiségtől nem tudott, és politikai céljai érdekében talán nem is akart szabadulni. Mindenkinek teret adott, s az úri osztály környékbeli tagjai a legkülönbözőbb álneveken 6 6 DIENES 1993, 145. 6 7 Dienes Pál (1882-1952), matematikus, filozófus, Dienes Valéria férje 6 8 TÓTH én. 339. Lnptu ht jdo no sok : Asztalos János e.v Borca Alexandra. 9. kép: A laptulajdonosok feltűntetése az 1. szám 11. oldalán. 370
