Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum II. 1934 - 1946

végezni, mert a helyszínt bevetve találta. Azt is jelenti, hogy az Államépítészeti Hivatal mérnökei közül többen „vitrintárgynak" visznek haza leleteket.

2"

4 Régészeti munkák 1942-ben A korábban tervbe vett, Törökkoppány és Koppányszántó közötti kelta lelőhelyen tervezett ásatást a „közbejött háborús mozgalmak, bevonulások miatt jobb időkre el kellett " halasztania.

22

5 A levél szerint járt a helyszínen, és a hatóságokra bízta, hogy minden véletlen új leletet jelentsenek. 1942. májusában Szekszárdon, a Bal-Parásztában egy hunkori aranycsat került elő, amelyet Csalog megvásárolt a múzeum gyűjteménye számára.

2

2" A jelentés szerint a csat néhány lépésnyire attól a helytől került elő, ahol egy torzított koponyájú férfi sírját tárta fel 1935-ben. Merch Mihály tolnai lakos a MTM Régészeti Tárának ajánlott fel megvételre a Tolnán, a Fürdőház u. 6. sz. alatti telkén előkerült fülbevalókat. Az igazgatóság nem tartott igényt a leletekre, ezért értesítette erről a tolnavármegyei múzeumot, egyben egyetértett a múzeum értékbecslésével.

22

7 A leletek előkerüléséről a Tolnamegyei Újság tudósított.

22

8 (73. melléklet) Régészeti munkák 1943-ban Csalog József kéri a MTM főigazgatóját, hogy kölcsönözze ki az általa 1930-ban ásott kiskőrösi temető anyagát, mert Patay Pál felkérésére megírná a második ásatásának anyagát is.

22

9 A múzeum értesíti őt, hogy a 4 ládányi anyagot postázták számára, a feldolgozás időtartamára.

23

0 Néprajz Mint fentebb említettem Csalog Józsefnek a vármegyei múzeum egyetlen alkalmazottjaként, múzeumőrként, régészként nemcsak a régészet dolgaival kellett törődnie. Felismerte, hogy feladata a népi kultúra tárgyainak mentése, a hagyományok felgyüjtése is. Etei ásatásai szintén a helyi hagyományok kutatására ösztönözték. Ezt az érdeklődést néprajzi tárgyú cikkei is bizonyítják. A múzeum már Csalogovits Szekszárdra érkezése előtt komoly néprajzi gyűjteménnyel rendelkezett, amelynek legfontosabb részei a Sárközből gyűjtött anyagok voltak. Ez nyilván ráirányította figyelmét a néprajzi terület fontosságára, a gyűjtések további folytatásának fontosságára. Pilissy Elemér királyi főügyész barátja további komoly hatással lehetett a Sárköz népművészete iránti érdeklődésére, valamint a sárközi hagyományőrzésben való részvételére. Mód László tanulmánya szerint Csalog néprajzi tevékenysége Szekszárdon volt a legjelentősebb, bár többi munkahelyén is tevékenyen vett részt néprajzi munkákban.

23

1 Az előkerült dokumentumokban mindvégig megfigyelhető a törekvés, miszerint a múzeum rendelkezésére álló „államsegély" felhasználásában a néprajzi gyűjtésre, tárgyvásárlásra szánt összeg a költségvetéshez képest jelentős legyen. A múzeum költségvetésében 1936. évre, néprajzi gyűjtésre előirányzott 200 pengőt nem használták fel a tárgyévben. Ezért Csalogovits kérvényezte, hogy 1937-ben, a téli hónapokban ezt a pénzt a Sárköz falvaiban 22

4 MNM Régészeti Adattár 14.0.1; MNM TI 72/-941. (TvM 32/1941) 22

5 MNM TI 13-1942. (TvM 13/1942) 22

6 TMÖL Alisp. 94120/942; BÓNA 1993, 251, XXI. t. 22

7 MNM TI 50-1942. 22

8 TMU 1942. július 15. 22

9 Egy közleménye már megjelent az első ásatásáról: CSALOGOVITS 1931, 102-115. Ld. HORVÁTH 2009, 39. 23

0 MNM TI 13-1943. 23

1 MÓD 2009, 17-23. A tanulmányban a szerző saját megfogalmazása szerint a nyomtatásban megjelent művek alapján foglalta össze Csalog néprajzi tevékenységét. 293