Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum II. 1934 - 1946
való gyűjtésre, vásárlásra használhassa fel. Ennek nyomán 24 napot töltött néprajzi gyűjtéssel a Sárközben. 23 2 Tavasszal tesz jelentést az elvégzett munkáról: „a f. év [1937] téli és tavaszi hónapjaiban összesen 24 alkalommal töltöttem el egy-egy délutánt a Sárközben néprajzi tanulmányokat folytatva. A téli gyűjtés természeténél fogva munkám nem annyira a tárgyi néprajz emlékeinek összegyűjtésére, mint inkább folklórgyűjtésre, a Sárköz meglévő és már kiveszett népszokásainak megörökítésére és a nép lelki és érzelmi életének tanulmányozására szorítkozott. E tekintetben munkám eredménnyel is járt, mert több mint 1000 versszakos népdalgyűjteményt, közel 70 dallamot, a mindennapos életnek többszáz babonáját, a jelesnapoknak úgyszólván minden népszokását sikerült összegyűjtenem. Mindezek mellett tanulmány tárgyává tettem a sárközi falvaknak ethnográfiai szempontból érdekes települési formáit, lakóháztípusait és falvak belső életét. 23 3 A decsi és őcsényi református egyházi anyakönyvek alapján végzett családkutatásaim a török hódoltság előtti Ete község temetőjéből származó és a muzeumban őrzött anthropológiai anyag megértéséhez, illetve a Sárköz mai anthropológiai képének megrajzolásához fognak fontos anyagot szolgáltatni. Miután a sárközi falvakban a lakóságnak a városi életbe való meglehetősen előrehaladott bekapcsolódása folytán a tárgyi néprajz emlékei tünedözőben vannak, tanulmányaim csak a városi hatásoknak kevésbé kitett szállások és tanyák áttanulmányozása után lesz teljesnek nevezhető. " 23 4 A „Sárköz" Tolnamegyei Népművészeti Egyesület főtitkáraként dolgozott, 1937-ben a Tolnamegyei Újság tudósított az egyesület közgyűléséről. 23 5 Az 1938. évi budapesti állatmintavásár terültén létesítendő sárközi népi lakóház ügyében Csalog készít szakvéleményt, tervrajzzal együtt. 23 6 (49. melléklet) A régészeti kutatások mellett mindig szakított időt az adott terület néprajzi értékeinek felderítésére, lehetőség szerint gyűjtésre. A régészeti munkák inspirálták többek között a sárközi népi építészet kutatására is. 23 7 A népi építészet mellett más témák is érdekelték, ennek eredményeként olvashatjuk például a tolnamegyei Sárköz népi halászatáról 1940-ben megjelent tanulmányát. 23 8 Csalogovits József közművelődési és közéleti tevékenységéből Csalogovits József a dokumentumok tanúsága szerint nem vonta ki magát a közművelődési és a közéleti tevékenységből sem. Múzeumőrként természetesen az ő dolga volt a múzeumlátogatók kalauzolása. Több ízben találkozhattunk annak említésével, amikor neves látogatókat kísért a múzeumban. Cikkeiben felhívta a széles olvasóközönség figyelmét arra, hogy jelezzék a földből előkerülő tárgyakat a múzeumnak, valamint juttassák is el a múzeumba azokat, hiszen múltunk becses emlékeiről van szó, amelyek szakember kezében még több mindent árulnak el a korabeli emberekről. (45. melléklet) A helyi sajtóban a korabeli olvasó rendszeresen találkozhatott az általa írt régészeti tárgyú tudósításokkal. Már 1933 áprilisában megjelenik egy írása az Etén tett ,Jcirándulásárór és a későbbi ,próbaásatásáról." m A múzeumban megkezdett munkájával párhuzamosan odafigyelt a közvélemény tájékoztatására a múzeum ügyeivel kapcsolatban. 1933. novemberben és decemberben hosszabb tanulmányt közölt a Tolnamegyei Újság két száma 24 0 „Szekszárd múltja a kőkortól a honfoglalásig. Régészeti leletek városunk területén. " címmel. A feltárásairól tudósításokat írt a helyi lapba. Figyelemmel volt arra, hogy folyamatosan 23 2 TMÖL Alisp. 1171/937. 23 3 Talpas sövényházakról írt munkája: CSALOG 1939, 35-41; A korabeli szokásokról írt munkája: CSALOGOVITS 1936b, 142143. 23 4 TMÖL Alisp. 1171/937. 23 5 TMU 1937. december 18. 23 6 TMÖL Alisp. 4532/941. 23 7 CSALOGOVITS 1935, 1-10, 9 ábra. 23 8 CSALOG 1940b, 233-249. 23 9 VÍZI 2008, 485, 512, 15. melléklet. 24 0 TMU 1933. november 25, november 29. és december 9; VÍZI 2008, 539-543, 40. melléklet. 294
