Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Balázs Kovács Sándor: Korcsmák, csárdák, vendégfogadók. A vendéglátás története Tolna megyében
elfogadni. Ezután hitelező és adós egyre hevesebb szóváltásba keveredett, ami hamarosan vitává fajult, melynek komoly veszekedés lett a következménye. Az ügy végül még a megyei törvényszéket is megjárta. 170 Gácsik József szekszárdi fésűsmesterrel, Sándor Ignác csizmadia mesterrel, Tóth Antal hangásszal és Doria Lőrinccel szemben már kifejezetten azért indítottak eljárást, mert hazárdjátékot játszottak, s ami különösen tiltott volt, nagy pénzben tették ezt. A Doria Lőrinc elleni vádindítványban még az is szerepelt, hogy nem átalotta lakását erre a célra felajánlani. Ezt az utóbbi kihágást Gácsik József is elkövette, aki azonban ez alkalommal másokkal, Bors Vincével és Heger Cirilleljátszott tilos kártyajátékot. 17 1 Bach Jakab vendéglős mellett más vendégfogadós sem ellenőrizte szigorúan a nála szórakozó vendégegek tevékenységét. Egy alkalommal Haja Ferenc szekszárdi kocsmájában játszott nagyobb tétekben pár kőműveslegény. Ide este 10 óra után tértek be, miután a nagyvendéglőben, majd a Bach féle vendéglőben kimulatták magukat. A kocsmárostól kávét kértek, majd miután az elment aludni, kártyázni kezdtek. Krajcárban ferblit 17 2 játszottak. Ez is tiltott játék volt. A kocsmáros csak hajnali fél háromkor nézte meg újra vendégeit. Ekkor már egy óra is gazdát cserélt. Az eredeti tulajdonos csak úgy tudta azt visszaszerezni, hogy ellenfelének kötelezvényt adott. 17 1 Volt arra is példa, hogy maga a kocsmáros is részt vett a játékban. Ebben a minőségben szerepelt az egyik iratban Prantner János, akit Nagy Ferenccel, Tóth Ferenccel és Kujszer Györggyel együtt azzal vádoltak meg, hogy Prantner János kocsmájában tiltott kártyajátékot játszottak, ezért pénzüket elvette a hatóság. Ezt csak akkor kapták vissza, amikor bebizonyították, hogy nem huszonegyet, hanem csak máriást játszottak. 17 4 Gyakran szerepelt a periratokban, „kártyabarlangként" Pesti János kocsmáros szekszárdi vendéglője is. Ide hívta egy partira Kiss Gottfrid kötelest Parti József. 17 5 Egy másik ügy szintén Pesti János vendéglőjében keletkezett. Ekkor Gyurgyovits Sándor véméndi mészáros két másik vendéggel makas nevű tiltott hazárdjátékot játszott. Gyurgyovits Szekszárdra, az országos vásár miatt jött a vásár napja előtti este. Kártyához azért nyúlt, mivel félt, hogy ha elalszik, a magával hozott pénzt álmában ellophatják tőle. Ezért éjszaka nem a szalmazsákra feküdt, hanem az asztalhoz ült. Balszerencséjükre a járőröző csendőrök felfedezték őket és bűnjelként elvették tőlük azt a három kártyalapot, amivel játszottak. Ebből arra lehet következtetni, hogy ez a bizonyos makas az „Itt a piros, hol a piros" játékhoz hasonlított, melyet a vásári nyerészkedők űztek. 17 6 17 0 TMÖL. B/ 16/1865. 17 1 TMÖL. C/119/ 1958. 17 2 Ferbli: a 19. században igen elterjedt hazárd kártyajáték volt. 32 lapos magyar kártyával kettő-hét játékos, az osztótól két-két lapot kapott. Ezután az a játékos juthatott további két laphoz, amelyik hajlandó volt az első játékos által kasszába tett összeget, az úgynevezett vizitet megadni. Az első játékos az összeget a kezében lévő lapok megnézése nélkül határozta meg. Ezt csak a többiek tehették meg. A játékot tehát négy lappal játszották, melynek megkezdése után tétekkel lehetett növelni a kasszába tett pénzmennyiséget. A licitálás befejeztével a játszmát az nyerte meg, akinek egy színből a legtöbb pontja, vagy három, esetleg négy azonos figurája volt. A számok és figurák egymáshoz illesztése alapján lehet többek között hármas ferbli (három lap egy színből), négyes ferbli (négy lap egy színből). A négyes ferblit nevezik bandának vagy dunának. Azt a formációt, mely négy különböző színből négy egymás után következő értékű kártyából állt, girigárénak nevezték. Ezen belül kialakulhatott még kis és nagy girigáré a lapok értékétől és színétől függően. - „ Vádlottak: 1. Vörös Ignác 36 éves feleséges, simontornyai csizmadia mester római katolikus: egy vasárnapi napom Húsvét utánn, én Farkas Ferenc és Simon Pál társaimmal Déri Antal Korcsmájába bemenvén estve ki különben ezé mester is ott krajezár válton kezdettünk játszani ugy nevezett ferbli játékot, én nálam nem is volt több 1 pftnál - és kártyát csupán azért játszottunk, hogy aki valamit nyer, azon bort tartozik venni, igaz az is hogy Simon Pál azt mondotta egy ötet kérdező nem játékosnak, miképp már 5 ftot vesztett, de ezt csak tréfából tette, mert mindhármunknál sem volt összesen 5 vft., tehát egy mennyit sem vesztett. 2. Farkas Ferenc 41 éves nős szekszárdi születésű simontornyai, római katolikus csizmadia mester: Dézsi Antal Korcsmájába egy iteze borra bementem Farkas Ferenc és Simon Pál társaimmal, ezen Korcsmáros azomba czéh mesterünk s ott a kemencze válán találtunk egy nem egész tellyes játék kártyát, tehát üdőmulasztás végett leültünk vált krajezárba ferblizni - oly elhatározással, hogy a ki valyamellyest nyerne tartozik azon bort venni - én nálam nem volt több pénz 15xr. vton. "-TMÖL. Hőgyész VI. 130/1856. 17 3 TMÖL. C/746/1856. 17 4 TMÖL. C/l 66/1858. 17 5 TMÖL. C/142/1858. 17 6 TMÖL. C/73/1857. - Az elvett lapokat, a bíróság bizonyítékként a periratokhoz csatolta, ezek ma is megtalálhatóak a Tolna megyei Önkormányzat Levéltár aktái között. - Pesti János 37 éves, római katolikus, feleséges, vagyonos kocsmáros vallotta: hogy a mull máj. havi vásár hétfőjének éjelen ö mint korcsmáros az álomtól elnyomva - cselédjével együtt lefeküdt - voltak azonban korcsmájába vendégek, kik alunni nem akarván , - egy zsidóval - kinél kártya is volt - és ki azt elő is adta elkeszdettek jádzani, - de csak - hallomás szerént apróba... " 163
