Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Balázs Kovács Sándor: Korcsmák, csárdák, vendégfogadók. A vendéglátás története Tolna megyében
A tiltó törvények ellenére ez a játék később is munkára késztette a törvényalkotókat illetve a belügyminisztert. Egy 1876-os belügyminiszteri rendeletből megtudjuk, hogy „egymással álnok szövetségben levő egyének a vásári kártyajátékot 'hol a vörös?' vagy 'három kártyajáték' és a gyűszűjátékot az ország némely helyein engedély nélkül, másutt rendőrhatósági engedéllyel, sőt néhol illetéktelen közhatósági közegek, nevezetesen csendbiztosok és pénzügyőrök által kiállított engedély mellett mesterségképpen kenyérkeresetül űzik, bebarangolva az ország nagy részét. Minthogy ezen játék, mely magában véve is alkalmat ad a gyors nyerésre és pedig mindig a kártyavető javára. " betiltásra kerül. Az indoklás szerint azért kellett így dönteni, mert egyrészt már az 1791. évi 31. tc. is, a fenti játékokat a tiltott játékok közé sorolta, másrészt a kártya- és gyűszűvető játékosok között színlelt, áljátékosok is vannak és így a csalás lehetőségét nem lehet kizárni. A rendelet utasította a törvényhatóságokat és a rendőri közegeket, hogy a kiadott engedélyeket érvénytelenítsék, az ilyen játékkal foglalkozókat pedig tartóztassák le és állítsák őket bíróság elé. 17 7 Mindezen szigorúság azonban nem sok eredményre vezetett. Ezt bizonyítja az 1897. évi 100368. sz. BM rendelet. „...Meggyőződés szereztetvén arról, hogy egyes mutatványosok- a belügyminisztériumtól nyert mutatványi engedélyekkel visszaélve, országos - és heti vásárokon, valamint korcsmai, kávéházi " és egyéb helységekben „oly szerencsejátékokat űznek, amelyek szegényebb sorsú, tudatlan nép kizsákmányolására irányulnak". Ezért a következő játékokra a jövőben nem ad ki engedélyt: „ báb, (hordozható) tekebáb baba, színes baba (ide nem értve az un. Paprika Jancsi előadásokat) golyó, színes golyó monakó mariandii birbics céldobás, kör vagy karika szín (Farbenspiel), számozott szín, lemez céldobás és egyáltalán minden olyan játék, amelynél valamely nyereménytárgy kilátásba helyezésével keltetik fel a közönségben a játékszenvedély. " 17 8 Nem volt engedélyezett a preferánsz sem. Gasparich János pincért, Mutsenbacher József órást és Tóth Ferenc csizmadiamestert azért állították elő a csendőrök, mert a szekszárdi nagyvendéglőben preferánszoztak. 17 9 Nem csak munka után, otthon vagy a vendéglőben, hanem utazás közben is előkerült a kártya, hiszen a távoli úti célig lassan telő órák múlásának meggyorsítására csak itt volt igazán szükség. A gondtalan unaloműzés azonban néha bajt is okozhatott. A balszerencse akár az úr folytatását is lehetetlenné tehette. A Dunán, az egyik gőzösön Holczer Henrik vattakészítő a vesztes kártyajáték után, a szolgáltatások megtérítésére már sajnálta a pénzt - vagy már kevesebb volt neki, mint, amennyiből máshol vásárolni szeretett volna - és nem akart fizetni. Ezt a kihágást tovább súlyosbította azzal, hogy a hajósok által, a legközelebbi kikötésre alkalmas helyen kihívott csendőröket, abból a célból, hogy ne jelentsék fel, megpróbálta megvesztegetni. Mindezekért a szabálysértésekért a könnyelmű iparost végül Tolnánál partra tették, majd később bíróság elé állították. 18 0 A szerencsejátékok közül a következőket játszották a szekszárdi kocsmákban. 18 1 Bassette: Francia hazárdjáték. Egykor igen elteijed, népszerű játék volt, de az állami szervek egy idő után betiltották. Állítólag Velencében találták ki, majd a 17. század második felében honosította meg Párizsban Justiniani, velencei követ. 17 7 Idézi: ARADI 2002. 12. 17 8 Idézi: ARADI 2002. 13. 17 9 TMÖL. C/141/1857. - Preferánsz: Kártyajáték, melyet három játékos játszik 32 lapos magyar kártyával, vagy francia kártyával. Az lehetett a nyertes, aki az általa előre bemondott aduszínből hat ütést meg tudott csinálni. Ez alatti ütésszámnál veszített. Ezzel szemben, azt is lehetett vállalni, hogy egy ütése sem lesz, azaz betlizik. A lapok értékrendje: ász, király, felső, alsó, 10, 9, 8, 7. Az osztó 5-5 lapot oszt ki, majd két lapot a talonba helyez. Végül ismét 5-5 lapot oszt a játékosoknak. Ezután a licitálás következik. A licitálás versengés, amellyel a játékos a játék vállalásának jogát megszerzi. A licitálást az osztótól jobbra ülő játékos kezdi és jobb felé folytatódik. 18 0 TMÖL. C/52/1855. 18 1 A kártyajátékokat Aradi Gábor ismertetése alapján közöljük. ARADI 2000, 213-16. 164
