Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Balázs Kovács Sándor: Korcsmák, csárdák, vendégfogadók. A vendéglátás története Tolna megyében

Az bérlőkkel gyakran gond volt, mivel nem minden esetben tartották be a szerződésükben vállalt előírásokat főleg a haszon reményében. Czvik János dunaföldvári uradalmi haszonbérlő 1851. jan. 12-én panaszkodott a város vezetésénél, mert hogy Dunaföldvár mezővárosában lévő kisebb korcsmákban is főznek az utazó vendégek számára; - nevezetessen Langer János főz, és az utasoknak szobát nyit, melytől ő semmit sem fizet, míg a nagyvendéglö bérlője Turcsányi János a főzéstől nagy mennyiségű konyhapénzzel tartozik az uradalomnak. A bérlőnek kötelessége is, hogy az uradalmi vendéglőt, jó étellel, itallal ellássa, és ahhoz elegendő tehetséggel biijon, kötelessége is mind olcsó, mind drága világban a vendéglőt ellátnia és attól konyhapénzt fizetnie. Másnak főzni kisebb korcsmákban ne legyen szabad. Dunaföldváron nem is volt soha szabad másnak, mint a nagyvendéglö bérlőjének a fözést gyakorolni. Külömben is kézzel fogható kárt tesz egy kontár vendéglős az uradalmi nagyvendéglősnek, mert midőn mindent olcsóbb áron lehet beszerezni, könnyen főzhetnek a bitorlók is, de például telepedjen csak le nagyobb számú katonaság, akkor természetesen az ára mindennek felmegy, és akkor a főzést a kontárok abba hagyják, de a nagyvendéglő bérlője nem hagyhatja abba, hanem még veszteség esetén is főznie kell, mert szerződése kimondja. Ezért kéri, hogy tiltsák el a kisebb kocsmákat, nevezetesen Langer Jánosét az utazók számára való főzéstől és szobák nyitásától. Az érintett fél, Langer, levelében nem is vonja kétségbe, hogy őneki járnának ezek a jogok. „1. Azon hibás állítására a fent nevezett haszonbérlőnek, hogy én kifözéseket gyakorlok, csak azt mondom, hogy nálam bizonytalan vendégek, s kiilönössen vidékiek és utazók számára semmi ki főzés nem gyakoroltatik, hanem bizonyos kosztosok számára, kik is holnaponként fizetnek, de ha némely duna melletti utasok hajósok bejönnek miután számos cseléddel vagyok sokat is kell főzni, s ha éppen van és marad valami kérésekre meg nem tagadom, mit is én nem nyerességvágyból csupán kereszténi kötelességből gyakorlok - Mert kifozésnek csak azt lehet mondani - ki bizonytalan vendégekre előkészületeket tesz - mi azonban nálunk nem történik. 2. Hogy utasok számára szobákat nyittatok - ez is hibás állítás - mert a Dunai gőzösök járásával gazdag és szegény boldog és boldogtalan lepi meg házamat, s mint hogy szobáim vágynák - kérésökre több tisztviselő és más Uraknak magam szobáiba - de nem különözve adtam helyet. Mivel számtalan utas azon kérelemmel járultak hozzám, hogy a Nagyvendéglőbe lévén szálva, a leg ébrékenyebb vigyázat mellett is a gőzösről el marad s nálam napolt, de mit mondjak sok szegényebb sorsú és vándor utasokrol - kiknek is nem pénzért, hanem keresztényi s felebaráti szeretetből adok hej et - de nem külön szobákat. "

I3

4 Elsősorban a városi vendégfogadók voltak azok, amelyek a minél nagyobb haszon reményében különféle rendezvények megtartásával próbálták meg becsalogatni a vendégeket. Szekszárdon pl. rendszeresen bálokat rendeztek, melyekről peres tanúvallomásokból tudunk. Ribling Jakab 19 éves szekszárdi földműves vallja 1821-ben: ,,...e Tanú a kérdéses időbenn a nevezett (a szekszárdi Arany Szöllő) Vendég-fogadói mulattságban jelen volt, és akkoron, minekutánna az Uradalmi Kasznár Kováts Ferencz Úrnak, a Musikások kedvére nem musikáltak volna, azért meg haragudván, fent szóval, mind a jelen lévő Vendégeket, mind pedig a Kortsmárost is, a ki illyes Tetves Vendégeket, a Baálba fel-ereszt meg hunczfutolván, és öszve mívelvén Annyokat, Elsőbbenis a vendégeket, mint Kótziper embereket, mind ki kergetni akarta, melyre a Tanú, a többi Vendégekkel edgyütt eztet eleinte Csendességben halgatván, és Kalapjaikat levévén, engedelmeskedtek, mivel látták nagy mérgét Kasznár Urnák, de ez sem használt, mert Kasznár Ur továbbis bennünket Kortsmárossal edgyütt Szidalmazván, azutánn Puch Jánost Szűrinéi fogva meg ragadván, az ajtón ki dobta. Vallya azt is, előbb, hogy sem Kasznár Úr a Baálba be jött, leg nagyobb tsendesség volt, és ezenn csendességet egyedül Kasznár Ur háborította fel, Szidalmazása, Verekedése, és Puch Jánosnak kitaszigálása által..." Kovatsovits József 23 éves dárdai lakos vallja: „...a deutralis mulattság mindazzal, hogy ezen újonnan meg nyert beneficiumhoz meg kívántatható eszközökkel s egyet mással az üdötől fogva magamat nagy költségeken provideáltam, de azon arenda megnyerésiért is több rendbéli költséges utakat tevén világossan nagyon meg károsítattam., " ezért kéri az árendált helyet, vagy pedig kára megtérítését. Kára a következő volt: ,. I A Szexardi Vendégfogadó arendálása miatt, mint az utazásokban, mint az napolásokban el töltöttem 28 napokat egy napot idő mulasztással tartással és idegen helyen volt quartély fizetésekkel egyetemben tsak 3 ftokkal veszem teszen mind ösz. 84 Ft. 2. Fuvarfizetésére ló, és kotsis tartással voltak 140 Ft. 3. Az illető Tisztség áltat ezen arandára nézve aasseniáltattván a vendég fogadósághoz szűkségesseket meg vásárolgattam a mellyen való veszteségem teszen 50 Ft. Az egész praetensiom tészen 274 Ft. " Pozner Bernát tiszttartó levelében írta, hogy „meg holt Amitzoni Jósef Kortsmárosnak özvegye a fogadóban az ö Contractussa szerint végeztéig meg tartasson. " - TMÖL. Közgy. ir. 10:19/1815. 13

4 TMÖL. Földvári es. kir. I. o. Járásbíróság iratai. Polgári peres iratok 314/1851. 147