Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Balázs Kovács Sándor: Korcsmák, csárdák, vendégfogadók. A vendéglátás története Tolna megyében

történik téglából kirakott léptsökön, jó karban. Az egész épület mely lapos zsindellyel fedve van becsára anyaggal együtt. 1800 40 négyszögöl tetöfa léczezéssel mely jó karban, öllenként 6 fr. 240 34 négyszögöl menyezeti deszkázat I f 50 kr. 51 17 darab pincze lépcső tölgyfából 1 Ft. 17 6 darab ablak tokrámmával magos ablaktáblákkal és vasrostélyal üveges és lakatos munkával együtt a 16 Ft. 96 5. darab 1. szárnyú ajtóvassalással együtt 10 Ft. 50 1. darab 2 szárnyú pincze ajtó vasalással együtt 8 Ft. 8 Öszves becsértéke a kortsma épületének 2262 II. Árnyékszék Az árnyékszék szinte a kortsma épülethez van ragasztva, fala téglából, teteje cserép zsindelyei fedve, egy ajtó vassalással pléh nélkül öszves becsértéke 30 III. Kocsi szín. 3. A kocsi fészer 6. darab tégla oszlopokra épített, cserép zsindelyei fedett tetőzetnek kömíves munkával s anyaggal együtt 300 18 négyszögöl tetöfa jó karban, értéke 6 Ft egy öl után 108 30 négyszögöl tető léczezésnek jó karban, értéke 1 Ft. 30 Oszves becsértéke 428 IV. A kortsma istálló 4. Az istálló falai égett téglával rakva jó karban, menyezete deszkábúl kijavított állapotban, tetője cserép zsindelyei fedve, becsértéke kömives munkának anyaggal együtt. 810 18 négyszögöl tetöfa munkával és anyaggal együtt a 4 Ft. 72 30 négyszögöl tető léczezés a 80 kr. 24 8. folyó öl jászol a 2 f. 50 kr. 20 16 négyszög öl menyezet deszkázat a 1 f 50 kr. 24 1. darab 1. szárnyú istálló ajtó, vassalással együtt 6 öszves értéke az istállónak 956 V. Pálinka égető ház 5. A pálinka ház egy elő tetővel el látva, falai égett téglával rakattak jó karban, tetőzete cserép zsindellyel fedett s jó, a kőmivesmunka öszves értéke anyaggal 662 22 négyszögöl tetöfa a 4 Ft. 88 32 négyszögöl léczezés a 1 f 50 kr. 48 1. darab 2. szárnyú ajtó vassalással együtt, elhasznált karban becsértéke 7 Pálinka ház öszves becsértéke 805 " Volt kút, ököristálló és gulyáslakás is. „Az épületek öszves becsértéke 10710 80 Az ebesi pusztához tartozó földek az uradalmi őcsényi telekkönyv szerént és pedig 1 őr Beltelek vagy kert 2 hold 103 2or Szántóföld 8 hold Oszves en 10 103" A legelső csárdák a vidék népi építkezésére jellemző módon épültek, szerény épületek voltak, de eldugottabb helyeken a 19. század végéig előfordultak kunyhószerű, félig földbe mélyített putricsárdák is. Ezek a legelső csárdák nem voltak valami kényelmes vendégfogadó házak, élelmet is csak szűk választékban kapott bennük a vándor, aludni is inkább csak az ivó padlóján vagy a szekérálláson lehetett, mégis - mint láttuk -, az utazókért létesültek. Forgalmas, nagy jövedelmet ígérő utaknál azonban már a 18. század végén igényesebb, szilárd falú, a barokk, majd a klasszicizmus stílusjegyeit mutató csárdák épültek az uradalmi vagy a városi tanács által 125