Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Balázs Kovács Sándor: Korcsmák, csárdák, vendégfogadók. A vendéglátás története Tolna megyében
Fűrgedi pusztával (mely M. Gróf Batthyányi házhoz tartozandó légyen) öszveűtkőzik, a Szokolyi utt mellett ezen alább íratott Contractualis punctumok kiadattak, tudni illik: 1. Főllebb említett Ozorai Mészáros, az Dorogi pusztán a mint főllebb írva vagyon, maga saját költségén a csárdát és ahoz való hajlékot szabadon fel építheti, a Pinczét házzal edgyütt a partban béásván, azon épületnek tetejéhöz, ugy egy fészernek való föl állításához szükséges fát a Mgos uraság megengedi, és így : 2. Mivel azon föl épülendő csárdában minden némű italnak árultatása és haszonvétele többször említett Mészárost fogja illetni, a csárda el készülvén a most következendő Szt. György naptul fogyást tiz esztendőkig annak haszonvételével edgyütt által engedtetik ugy mindazonáltal, hogy esztendőkig esztendőnként eőtven Rhenus forintokat a M. uraság Ozorai Cassájában, jó elkelendő monétával két terminusok alatt fogfüzetni, azért is 3. Nagyobb subsistentiára való nézve két napi szántófold mingyárt a Csárda mellett fog nekie esztendőről esztendőre assignáltatni, mellyből ugyan az járandó kilenczedet ki fogja adni, a pascumot azon csárda mellett kifog mutatni, és így: 4. Azon tiz esztendőknek el folyása után a mgos uraság maga jussát és jurisdictióját fönt tartván, az csárdát...akár maga számára M. uraság meg tarthattya, akár kinek árendában által adhattya. " 1782-től a csárda bérleti díját az uradalom átengedte Ozora közsegnek. 1785. ápr. 23-án arról tájékoztatnak forrásaink, hogy „Döbrentei Pusztán Herczegséged kegyelmességéböl ötven forint árendában biró Csárdánk nem tudatik rosz ember által-e vagy más eset által meggyújtatott, elégett és minden fája Porrá tétetett. Mellyet Pusztaságra hagyni nem akarnánk, hogy Herczegségednek is jövendőben adója ne csorbulna, mink is valamely csekély hasznát érezhetnénk (ámbár súlyosan a Mustoha esztendőre való nézve esik is) ezen Csárdánkat renoválni akarnánk ezért fát kérünk. "„Másodszor minthogy pedig már két ízben azon Csárdánkat Tűzi Veszedelem által károsodnak és az által a mi kevés haszon meg esnek is, aztat elvesztyük" ezért a haszonbér elengedését kérik. A kért famennyiséget megkapták, az épületet újjáépítették és csárdaként funkcionált tovább, egészen 1853-ig, amikor a kormány rendelete értelmében le kellett rombolni. 8 7 1869-ben a bérlőknek történő átadás előtt összeírták a Szekszárdi Közalapítványi Uradalom ebesi csárdájához tartozandókat. „Leltár 8 8 azon szegzárdi uradalmi eszközökről, melyek az ebesi puszta haszonbérlöknek általattuk és pedig: Ebesi pálinka Kunyhónál" 3 db rézkazán, igen használtak. 3 db használt „csévés". Egy darab fa csatorna, egy darab vasalt vödör a kúton. Egy darab tisztítóvas és egy darab „tőtiklő". „Átadási s vevési Lajstrom melly szerint a szegzárdi alapítvámyi uradalmi Ebesi puszta épületekkel együtt I. Uradalmi Kortsma 1. A Kortsma épület következő helyiségekből áll: a. Vendégszoba. 3 ablakkal, vasgáterral, jó táblákkal, a padlózat éget téglával, az ajtó pléhvel együtt jól haszonvehető; ellenben a kályha helyett egy kis takarék tűzhely állíttatott fel. b. Kortsmárosszoba. 2 ablakkal, szinte vasgáterral, jó táblákkal, bent található uj szürke kályha, a padló faltéglából, az ajtó zárral együtt haszonvehető. c. Konyha. 1 ablakkal, vasgáterral, tűzhellyel és füttö kemenczével az ajtó régi; ellenben a faltéglából rakott padlózat jó. d. Kamara. I ablakkal, vasgáterrel, tábla nélkül, a padlózat téglából, az ajtó zárral, haszonvehetö karban. e. Padlásfeljárás ajtóval, jó. f. Pincze 3 hosszú 1 'A szélles téglával kirakva, 17 darab tölgyfa lépcsőkkel, az ajtó lakattal együtt kijavított. g. Folyosó jó ajtóval és zárral, a bejárás ezen kortsma házhoz 8 7 TMÖL. Tamási 1857. III. 116. 8 8 TMÖL. Szeksz. Közalap. Ur. ir. 1866-69. 124
