Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Gere László: Az alsónánai ortodox templom műemléki vizsgálata
A törökök kiűzésekor a szerb csapatok a menekülő tatár - török csapatokkal együtt elvonultak. Igaz, a szerb katonák egy része nemsokára visszatért és a szigeti és a győri kapitányok parancsnoksága alá tartozott. A Rákóczi szabadságharc Tolna megyében olyan mértékű pusztulással járt, hogy új betelepítésekre volt szükség. Az 171 l-l3-ban Eszék felől érkező szerbek között már nincsenek fegyveresek - azokat az eszéki kapitány nem engedi át - csak földművesek. 1715-ben arról értesülünk, hogy a Palánk-pusztán letelepülő szerbek élénk kapcsolatot tartanak fent Agárdon, Tolnán, Grábócon, Alsónánán, Szálkán, és Medinán élő atyafiaikkal. Az 1713-ban meginduló német telepítésnek, és a visszaköltöző magyarságnak köszönhetően a szerbek részaránya fokozatosan csökken Tolna megye déli felében. Ez részben annak is tudható, be hogy szerbek fokozatosan északabbra húzódtak. A szerb lakosság fogyásának oka nem kis részt a hagyományos nagycsaládi szervezeten alapuló gazdálkodás volt, amely nem tudta felvenni a versenyt a kiscsaládi szervezeten alapuló fejlettebb gazdasági módszereket alkalmazó magyar és német gazdálkodással. Alsónána, Grábóc, Szálka, Bátaszék, Börzsöny, Cikó falvak szerb pravoszláv népe azonban még sokáig tartotta magát a katolikus, és protestáns népek tengerében. Befelé fordultak, vallási és társadalmi magatartásuk a grábóci szerzetesek és pópák szigora alatt folyt. Ennek ellenére a XIX. század első harmadában Alsónána lakosai már „németek és óhitű rátzok keverve, de a németek nagyobb számmal vannak, és ezek mindég nevekednek, a rátzok ellenben lassanként fogynak. " 5 Az alsónánai szerb lakosság létszáma folyamatosan csökkent. A KSH évkönyvei alapján kimutatott adatok szerint 1836-ban 350, 1870-ben 180, 1910-ben 150 1920-ban 115, 1930-ban 7, 1941-ben 2 szerb élt Alsónánán. Az alsónánai szerb templom Annak ellenére, hogy az alsónánai szerbekről már a XVIII. század eleje óta vannak adatok, hitéletükről, illetve a templomról csak a XVIII. század utolsó harmadából találunk emlékeket. Alsónána 1777-től önálló anyakönyvi kerület. Első ismert papjuk Sumic Anbrosius (1814 - 1862) grábóci igumen (apát) volt. A kolostor szellemi vezetése feltehetően folyamatos lehetett, hiszen 1926-tól Babic Aleksej az utolsó grábóci igumen volt a papjuk. 7 A mai templomban álló szenteltvíz tartón szintén 1777-es évszámot találunk. A két adat bár teljesen egybevág, mégsem állíthatjuk, hogy azok a templom építési idejét is meghatároznák. A szenteltvíz tartó ugyan készülhetett a templom felszentelése alkalmából, azonban nem képez építészeti egységet az épülettel, nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy az egy korábbi templomhoz tartozott. Vasvári Szvetozárnak, a grábóci kolostor gondnokának a környékbeli ortodox templomokra vonatkozó anyaggyűjtésében a Szűz Máriának (Usp. Presvete Bogorodice) szentelt alsónánai templom építési idejeként 1804. évet találjuk; közelebbi forrás megjelölése nélkül. Nagy a valószínűsége annak, hogy a XVIII. század folyamán az alsónánai szerbeknek már a mai előtt is volt valamilyen temploma. A feltételezett korábbi templom készülhetett fából is. A mai szentendrei templomoknak is volt fából készült előzménye, például a Szt. Miklósnak szentelt templom elődje is gerendából és deszkából készült. 8 A környék természetföldrajzi adottságai azonban lehetővé tették a patics vagy döngölt falú templom építését is. A kőrös szegapáti (Hajdú - Bihar megye) ortodox templom helyén is egykor vertfalú templom állt. 9 A régi templom valahol a mai közelében állhatott, de ami valószínűbb, a mai templomot a régi köré építették, s azt csak az új elkészülte után bontották le. Az új templom ily módon történt építésének több példája is van. így épült a grábóci ortodox kolostor temploma, és a szentendrei székesegyház is. 10 (I. ábra) 5 CSERNA - KACZIÁN 1986, 37. 6 SZILÁGYI 1999, 105. 7 SZILÁGYI 1999, 27,32. 8 DAVIDOV 2005, 86. 9 BEKE - GÁSPÁRDY én, 110, 124. 10 DAVIDOV 2005,31.
