Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Gere László: Az alsónánai ortodox templom műemléki vizsgálata

J" A Székesegyház alaprajza, benne a nemrég jeltárt korábbi templom alaprajzával 1, ábra: A szentendrei székesegyház alaprajza Az új templomok ily módon történő építése nem a véletlen műve. Tették ezt a legmélyebb tudatossággal: az új templomot megszentelt földre építették, s a megtartott alapok voltak a szentség hordozói. Elképzelhető, hogy Alsónánán is ez volt a templomépítés menete, mindezt azonban csak régészeti ásatással lehetne igazolni. Az alsónánai templomot a II. világháború után lebontásra el akarták adni, ekkor azonban megvásárolta azt a Római Katolikus Egyház az 1946-ban a faluba telepített katolikus hívők számára. A templomban ezután átalakítási munkák folytak, és csak 1950-ben, Erzsébet napján szentelték fel. A templom alaprajza és belső kialakítása K-Ny-i tájolású egyhajós, támpillérek nélküli templom. Nyugati oldalon négyzet alaprajzú középtoronnyal, keleti végén belül ívesen, kívülről a szabályos, tizenkét oldalú sokszög hét oldalával záruló szentéllyel. (2. ábra, 1/a-l/b. kép) r jf '.1? j ',«7 j LH j 1.0« 1 1.W 1 4f ti t • 4x u l W f (fffonaM _| UEL_4 1A ^-i—ipik helye" férfiak tere XiT (nabs) S^

1 l !st északi Ukántorfülke^-. aj us—^Tj » vi» kórus « déli 1 kántorfiilke *1 -7— / I 4—L3S j î.» j 1.W I 1.H 1 LM 1 _j Ifi! i 2, ábra: Az alsónánai templom alaprajza. - Lajtai Zoltán felmérése