Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Binder Borbála: „Szegezik koporsóm, ez itt az én sorsom.”

akkor meg félévig.

1,252 „Általában egy évig, azelőtt ha valaki fiatal özvegy volt az meg gyászolhatott szakadásig. "

253 A cigányoknál gyakoriak a hatos számmal kapcsolatba hozható események. Azt is mondják, hogy hat hétig kell feketébe járni, de maga a gyászidő egy évig tartott. A cigányok hite szerint egy ideig még hazajár a lélek, ez általában az első hat hétre vonatkozott, ezért erre az időszakra szigorúbb szabályok vonatkoztak. A gyász egyik külső jele a viseleten keresztül nyilvánult meg, Sárszentlőrincen a gyász színe a fekete volt. „A keresztényeknél, vagy a jobb érzésűeknél, az egy természetes törvény és szabály volt, hogy egy évet kellett feketében, gyászban lenni, jelezni, hogy nagy veszteség érte, meghalt mondjuk a férje, és a gyerekei is hasonlóképpen feketébe jártak és azért nem azt mondom, hogy főbenjáró bűn volt, de hogy megszólták a faluban ha nem járt feketében az biztos. "

254 „Egy évig szigorúan gyászoltak, fél év után már engedtek a fekete gyászból, mintás ruhákat is fölvettek. Gyermekkoromban a kabát ujjára tettek szalagot, ezzel jelezték a gyászt, nem volt fekete kabátja a gyereknek. "

25S A gyerekek viseletén is megjelent valamilyen formában a gyász, néha csak egy-egy ruhadarabon: „Mi is gyerekek fekete kötényben jártunk, gyászos fekete szalag volt a hajunkban. "

256 Általánosan jellemző volt, hogy a nők több ideig viselték a gyász jegyeit: „A férfiak nem annyira, hanem az asszonyok jobban, fekete kendő meg minden, egy évig. "

257 „Nálunk meghalt az asszony én már másnap nem gyászoltam, fekete ruha, sapka nem volt. Inkább a nők szoktak, "

258 „Édesanyám 3 évig gyászolta édesapámat, nem tudtuk levenni róla a fekete ruhát. "

259 Valószínűleg a gyermekek nevelése, ellátása céljából házasodtak újból a férfiak. Persze előfordult az is, hogy az özvegy férj sokáig gyászolta feleségét: „Imre bácsi 9 évig gyászolta a feleségét, "

260 pedig öt gyermekük volt. Egy magyar adatközlő szerint ez azért történhetett, mert a cigányok sokkal körültekintőbbek a halottal kapcsolatos dolgokban és félt, hogy a felesége megharagszik rá és visszajön kísérteni. :A fekete viselethez társult egy visszafogott magatartás is, a nyilvános helyektől és szereplésektől - a templom kivételével - visszahúzódtak, és ezt el is várták tőlük: „Nem volt szokás táncmulatságba menni, vidámabb életet élni. "

261 „Nem nótáztak, zenét se hallgattak. "

262 „Engem nem érdekelt megittam 1-2pohár bort, de énekelni vagy táncolni nem voltam különben. "

26i A gyászolók szűk körében tilos volt a gyász időn belüli újabb házasságkötés. „A régi romáknál szokás, hogy egy évig az elhunytnak a felesége nem mehetett férjhez. "

264 Ezt a magyar adatközlők is hangsúlyozták: „Nem is emlékszem, hogy lett volna olyan, aki férjhez akart volna menni. "

265 A házasságkötés tilalma azonban csak a házastársát elvesztő özvegyre vonatkozott. Más rokonok, - például ha egy fiatal házasulandó pár egyikének valamelyik szülője hunyt el váratlanul,- ők összeházasodhattak, igaz nem tartottak nagy lakodalmat. „Egyik barátnőmék összeházasodtak, pedig meghalt a fiúnak az édesapja ... már nagyon tervezték az esküvőt. ... Nem tartottak nagy lakodalmat, csak a család volt, küldtek egy esküvői képet és mindketten feketébe voltak. "

266 * Drinóczi Istvánné adatközlő. 25í Németh Lajosné adatközlő. 254 Renkecz József adatközlő. 255 Farkas Julianna adatközlő. 256 Szűcs Jánosné adatközlő. 257 Drinóczi Istvánné adatközlő, 258 Hábel Gábor adatközlő. 259 Szűcs Jánosné adatközlő. 260 Renkecz József adatközlő. 261 FarkasJulianna adatközlő. 262 Orsós Ferenc adatközlő. 26 Hábel Gábor adatközlő, 264 Orsós Györgyné adatközlő. 265 Farkas Julianna adatközlő. 266 Horváth Ilona adatközlő.