Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Binder Borbála: „Szegezik koporsóm, ez itt az én sorsom.”
A halott visszatéréséhez kapcsolódó események A halottak visszatérésével kapcsolatos hiedelmekről inkább csak általában cigány adatközlőimtől nyertem ismereteket, a legtöbb Sárszentlőrinci magyar nem hisz ebben. 267 A cigányember hite szerint halála után is ugyanúgy él, mint a földön, a halott lelke ugyanis tovább él. 268 A halállal kapcsolatos rítusok egy része is a halott visszatérésének megakadályozására szolgál. Hiszik, hogy a halottak visszajárhatnak és árthatnak az élőknek, ha azok nem adják meg a nekik járó tiszteletet, és ezzel megsértik őket. Különösen a halált követő első időszakban áll fenn a visszatérés veszélye. A halottnak fokozatosan „meg kell szoknia" új állapotát, Ha a halált hosszú betegség előzte meg kisebb a visszatérés veszélye, mint amikor az hirtelen következik be, mert az alapvető átmenet nem tud megtörténni túl rövid idő alatt. Hosszabb idő elteltével a halál teljessé válik, és a visszajárás megszűnik. 269 A cigányok félnek a halott szellemétől, lelkétől, a halottól, hiszen visszajárhat, megronthat, bosszút állhat. (Ám jót is cselekedhet, erőt adhat, ha nagy trauma, vagy betegség éri az élő rokonokat.) Egyesek szerint a halott az álomban tér vissza, ha álmodunk vele. Ez azt jelenti, hogy visszatért, meglátogatott minket. Mások találkoztak vele, látták, érezték halott hozzátartozójukat. Megint máskor ez a kétfajta találkozás keveredik: Először álmodnak a halottal, azután az álomnak megfelelően kell cselekedniük, ahogy azt az álomban kérte a halott. Ennek megfelelően jön vissza és ha a kitesszük neki, amit kért eljön érte és elviszi. Ha nem kapja meg amit kért, akkor a nemtetszéséről ad jelet. Néhány ezzel kapcsolatos adatközlői történet: „Ereztem a szélit" A történetre visszaemlékező 270 nem volt jó viszonyban édesapjával, ezért elmondása szerint halott édesapja több ízben is zaklatta, visszatért, hogy ártson neki, bosszút álljon. Édesanyjával nagyon jó kapcsolata volt, de vele halála után nem találkozott, még csak nem is álmodott vele. „Mikor édesapám meghalt akkor, én sokáig nem beszéltem vele 11 évet. És akkor anyu elküldött vízért. Akkor még nem volt a lakásban (vízvezeték), (ezért) a csaphoz kellett elmenni. Elmentem két vödör vízért és éreztem a szélit, ilyenilyen hatalmas forró szél (támadt) és kiütötte mind a két vödröt a kezemből és éreztem, hogy meglökött, majd hasra estem. Haragba voltam édesapámmal sokáig. Nagyon haragudott énrám, és én is őrá. " 271 A következő esetben adatközlőm nem teljesítette édesapja kérését, melyet álmában kért tőle, ezért „üzent" neki: „Álmodtam édesapámmal. Kért túrós rétest éntőlem, mondta, hogy süssek neki. Akkor én mondtam, hogy az én két kezemből ő nem fog enni túrós rétest, azért mert ugye nagyon haragudtam rá. Azt mondta, ha nem adsz túrós rétest enni nem baj, majd megbánod. Aztán másnap vagy harmadnap mentem ki wc-re mert akkor a romáknál nem volt benn fürdőszoba meg wc, mint most. Mentem ki wc-re de el is felejtettem és akkor éreztem, hogy egy az egybe a bokámat úgy meg ütötte ez a szemét, úgy megütötte, hogy összeestem nem bírtam felkelni annyira fájt, úgy másztam oda a wc-hez. Tehát ő az ígéretét azonnal betartotta, gonosz volt a fater. Ha valamit megígért azt betartotta. " 272 A halott álom útján való jelentkezésére a szakirodalomban is lelünk példákat. 273 A vödör kiütése lánya kezéből és lánya fellökése azonban egyedi esetek voltak. A rabiátus elhunyt általában a következőképpen zaklatta családját: „Kotoncolt, kopogott a fater, nagyon kotoncolt biztos éhes volt, szegényt az Isten nyugosztalja. Kotoncolta az edényeket, dobálta a tányérokat, hallottam, hogy ordított, hogy már megint nem főzött anyu meg ilyesfélét. " 21A A szűkebb közösség véleménye szerint ezek azért történnek, mert a lány nem volt jó viszonyban édesapjával, aki végül is így áll bosszút. A halottak feljárnak a rokonokhoz, akiket szeretnek, azokat nem bántják, de akikre haragszanak, azokat „megnyargalják." 275 így járt adatközlőm is. ~ 67 Kivétel mindig van: Sz, Jánosné álmában találkozik szeretteivel, K. Erzsébet érezte halott édesanyja jelenlétét. 268 MÉSZÁROS 1974, 97. 269 ZATTA 2002, 118-119, 270 Beás cigány, 271 B. Katalin adatközlő. 272 ii " U.o. 273 Rézműves Melinda közöl ilyen történeteket. Az ő adatközlői teljesítik a halott kérését, főznek neki, kedvenc tányérjában tálalják fel az ételt az udvar végében. (RÉZMŰVES, 2000. 21 22.) 274 B. Katalin adatközlő. 275 ROSTÁS-FARKAS KARSAI 1992, 106.
