Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Binder Borbála: „Szegezik koporsóm, ez itt az én sorsom.”

„Ha közelebbi hozzátartozó volt, az hamarabb jött, a közeli hozzátartozók meg se várták a ravatalozást, hanem már előbb jöttek. "

185 „ Ugy illet, hogy megnézzék a halottat, de volt, aki meg se nézte, de azért ott volt az első szobánál, féltek talán a halottól. " A halottnézés során egy rituális cselekedetet is gyakran elvégeztek, mely az élőket védte a halott visszatérésétől: „Megszorították a halottnak a nagylábujját, hogy nehogy megjelenjen álmukban. Megtekerték, meg kellett tekerni, nehogy visszamenjen neki kísérteni. "

I86 A halottnézés tulajdonképpen „egyenértékű a részvétnyilvánítással" „Nem volt sirató." „Megkönnyezték a halottat, mindenki elérzékenyült, de a halott siratás

1

*

9 inkább katolikus közösségekben volt szokás. "

m A halott látogatásának alkalmával nem csak a halottat nézték meg, hanem előfordult, hogy egyéb, az alkalomhoz nem kapcsolódó dolgokat is szemügyre vettek a látogatók. „Bementek az első szobába megnézték, ki a halottat, ki azt, hogy hány befőtt van a szekrény tetején vagy porcelán pohár. Ilyenek is voltak. "

191 „Aztán meg ugye többek között azt is megnézték, hogy hogyan néz ki a lakás, még azt is milyen dunyha volt az ágyban. "

m A részvéten túl megfigyelik az elhunyt és a hátramaradottak közötti viszonyt, a halott öltözetét, hogy tisztességgel elkészítették-e a ravatalt. A halottnézés végeredményben a haláleset által közvetlenül sújtott kisebb rokoni közösség és a tágabb faluközösség közötti első nyilvános találkozás és az első kísérlet a halál után kialakuló új közösségi viszonyok felmérésére.

193 Virrasztás A virrasztás, virrasztó az esti harangszótól virradatig tart. Ez idő alatt megjelenik mindenki, aki úgy érzi, hogy valami köze volt a halotthoz.

194 A sárszent lőrinci evangélikus magyaroknál nem volt a fenti értelemben vett virrasztás. Ok a virrasztás kifejezést arra az időszakra használják, amikor haldokló van a háznál, ezért valaki a családból, fenn marad éjszakára is, vagyis virraszt a halott mellett. Cigányoknál viszont még a mai napig él a virrasztás hagyománya, s ezt a magyar lakosság is ismeri. Amíg a halott a házban tartózkodott - éjszakánként - virrasztani kellett mellette.

195 Ez azt jelenti, hogy a halál beálltától a temetés napjáig minden éjjel virrasztottak, s ezt még ma is betartják, pedig a halottat már régóta nem ravatalozhatják otthonában. Sárszentlőrincen este gyülekeznek, régen a férfiak és a nők külön helyiségben. „Felöltöznek feketébe és mennek ahhoz a házhoz ahol a halott van, a cigányok általában nem szeretnek feketébe lenni, sokan nem is vesznek fekete kendőt. "

196 A virrasztás egyik funkciója, hogy emlékezetünkbe véssük az eltávozottról szóló élményeinket és tapasztalatainkat.

197 „Beszélgettek a halottról, milyen ember volt, miben halt meg.

m

" „A halott múltjáról, életéről, cselekedeteiről. "

199 „Sok mindenről beszélgetünk, valamikor milyen világ volt, most milyen a világ. "

200 „ Van, aki imádkozik "

20] Farkas Julianna adatközlő. 186 Németh. Lajos, Németh Lajosné adatközlők. 187 Farkas Julianna adatközlő. 188 Drinóczi Istvánné adatközlő. 189 Siratás: A halott közvetlen környezetében élőkben kiváltott, fájdalmat, hiányérzetet tartalmazó, rendszerint szöveges vagy szövegrészleteket, mondatokat magában foglaló, olykor rímes megnyilatkozásokat nevezzük. (KUNT 2003. 150.) 190 Farkas Julianna adatközlő. 191 N. Lajosné l9

~ D. Istvánné 193 KUNT 2003, 147. 194 KUNT 1990, 78. 195 ERDŐS 1989, 34. 196 F. Julianna 197 SZUHAY 1999, 117. 198 O. Györgyné 199 Szövődé 4. 200 Orsós Ferenc adatközlő.