Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Binder Borbála: „Szegezik koporsóm, ez itt az én sorsom.”

Ilyenkor nem énekelnek, nem hallgatnak zenét, és nem tévéznek, ezek „íratlan szabályok," Próbálják a halott feleségét vagy férjét vigasztalni: „Mindig vigasztalják, hogy ne mindig a fájdalmára gondoljon, hogy most ő egyedül marad, hanem egy kicsit elhessegetik a gondolatot, inkább régebbi dolgokról van szó. De hát, ez úgy van, hogy akkor persze elmosolyogja magát, de utána ugyanaz a fájdalma van még egy darabig. "

m Régebben a beások meséket is meséltek a virrasztás alkalmával, érdekes, hogy a mesékben semmilyen formában nem jelent meg a halál vagy a gyász gondolata

204

, királylányokról, óriásokról szóló meséket hallgattak.

205 A virrasztóban csak férfiak mondtak mesét, ahogy egymás mellett ültek így került mindenki sorra. Számos közösségnek voltak elismert mesemondói, akik a legtöbb mesét tudták, és ők adták elő azokat a legélvezetesebben.

206 A virrasztásra egészen távoli rokonok is eljönnek. A magyar adatközlők is úgy tudják, hogy a „családi összetartás"

207 nagyon jellemző a cigányokra és ilyenkor sokan összejönnek, „összeugrik a család és akkor szigorúan, együtt vannak"

20

*. A közeli rokonokat értesíti a család, „aztán ez úgy terjed, ennyi népet nem lehet elérni. "

m Általában 30-40 ember összejön, de előfordul, hogy ennél sokkal többen vannak „van olyan amikor 100-an az ország minden részéről jönnek"

2]0 A vendéglátók étellel és itallal is megkínálják a vendégeket. „Általában azt szokták kínálgatni, amit a halott szeretett. Akkor olyan szeszt, például, ha bort szerette, akkor borral kínálják a hozzátartozókat, ha sört, akkor sörrel, pálinkával, kávét főznek. A virrasztás napjain inkább hideg ételt raknak ki, a temetés napján főznek. "

2U Általában a gyertyagyújtás, vagy a petróleumlámpával való világítás is hozzátartozott a virrasztáshoz. Erre különféle szabályok vonatkoznak: „Azt mondják páratlanul kell gyújtani a gyertyákat "

2n Oláh cigányoknál: „A virrasztás minden napján, ahány éves volt a halott, annyit kellett gyújtani. Ezeket vagy az ablakba teszik, vagy abba a szobába, ahol a halott lakott. Tüzet is gyújtanak az udvar közepén. " Nem hallottam olyan esetről, amikor magyarok is részt vettek volna a virrasztáson, „nyilván, egy nem cigány azért idegenkedik ettől. "

214 Temetés A koporsó lezárása az utolsó esemény, amely a gyászoló háznál történt, és egyben kezdete is volt a temetési szokássor fő eseményeinek, melyek: - A halott kivitele a házból, - a temetési szertartás, a kikisérés és az elföldelés.

215 Sárszentlőrincen mielőtt lezárták a koporsót, betakarták a halottat a szemfedéllel. A jelentő elindult a lelkészért és jelezte neki, hogy a háznál már várják a gyászolók, vagyis a család kész arra, hogy elkezdődjön a temetés. Eközben lecsukták a koporsót, az asztalos beszögelte, a tetejére a közeli hozzátartozók koszorúját tették. Mire megérkezett a lelkész és a kántor

216

, addigra kivitték a koporsót az udvarra, körbe állták a gyászolók, ekkor kezdetét vette a temetési szertartás.

217 „Ez egy nagyon szomorú dolog, de akkor mindenki hozott énekes könyvet, már akinek volt valami kapcsolata az egyházzal. "

2I8 A későbbiekben már nem Ul Szövődé 4. 202 Ignácz János adatközlő. 203 Orsós Györgyné adatközlő. 204 Szemben az oláh cigányok meséivel, ezek hátborzongató történetek voltak. Elmesélik egymásnak, „személyes találkozásaikat" az elhunytakkal, ördögökkel, boszorkányokkal. (ERDŐS 1989, 34.) ' 5 Ignácz János adatközlő. 206 KOVALCSIK 1994, 7. 207 Farkas Julianna adatközlő. "

08 Vörös Gabriella adatközlő. 209 Orsós. Györgyné adatközlő. ~

10 Kolompár Zoltán adatközlő. 211 212 213 214 215 216 217 218 Orsós Györgyné adatközlő. Orsós Ferenc adatközlő. Kolompár Zoltán adatközlő. Ignácz János adatközlő. KUNT 1990, 80. Gyakran a lelkész felesége látta el a kántor feladatait. M. Piroska adatközlő. U.ő.