Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Binder Borbála: „Szegezik koporsóm, ez itt az én sorsom.”

Általános hiedelem, hogyha kedves tárgyát kifelejtik a koporsóból a halott lelke kísérteni fog, amíg azt meg nem kapja. Ezért saját nyugalmuk érdekében is, gondosan ügyelnek arra, hogy minden szükséges tárgy benne legyen a koporsóba.

169 Sárszentlőrincen ez a hiedelem főleg a cigányok körében elteijedt el és tartja magát a mai napig is. A magyaroknál kevésbé volt szokás, hogy a halott mellé a koporsóba különböző tárgyakat tegyenek. „A halott kezét összetették, tettek oda egy énekeskönyvet vagy Bibliát, vagy valami kedves tárgyát beteszik mellé. "

170 „Egy 16 éves lány kezébe virágcsokrot tettek. "

171 Azért náluk is előfordult, hogy a fontosabb, mindennap használt tárgyait betették a halott mellé, de ez ritka volt. „Apunak odatettük a műfogsorát, a bicskáját, mert sehova nem ment a kése nélkül, mindig a kabát vagy az ing zsebibe hordta. "

m „A férjemnek műkeze volt a jobb keze és én odatettem a koporsóba a kezét meg a botját is. "

173 A cigányoknál még ma is bevett szokás, hogy a halott mellé a koporsóba használati, vagy kedvenc tárgyait beteszik, hiszen ezekre a túlvilágon is szüksége lehet:

174 „Anyunak a karikagyűrűjét raktuk bele, meg a kendőjét, amit én vettem neki, ilyen selyemkendő, meg a szemüvegét. " ,, Van olyan, aki valami tárgyhoz nagyon hozzá volt szokva, például a tamburát, azt beszoktuk oda tenni. "

176 „A koporsójába, egy magyar nagyon szerette az anyukámat- és ő egy csokor virágot tett a kezébe, akkor dohányzott az anyu egy doboz cigaretta is, akkor kedvenc ruhái közül párat.

1,177 „Ékszereket, pénzt, használati tárgyakat. Nőt különösen a kedvenc, szép ruhájába temetik. Régebben volt jellemző, mondjuk az öreg teknőt faragott, akkor saját fejszéjét betették mellé. "

178 „Az édesanyjának zacskós leveseket, amiket aznap vett neki mikor meghalt, amiket ő kért, betette mellé, aztán képet, amit mindig nézett a falon, gyerekeiről képet, kisrádiót. "

179 A beások- akik mindig kifalazzák a sírt -, a korábban már említett „ablakocskát" azért készítették, hogy a halott számára kedves tárgyakat ide helyezzék el. „Emlékszem egy kislány mellé betették a babáját, illetve a kis ablakocskákba, amiket kialakítanak a kriptában. "

]m „Ez így fizetés napján volt, és kapott aznap a Mari fizetés. Ki lett neki ásva a sir, be lett vele temetve az egész fizetése, még fél liter pálinka és 1 liter bor is oda lett téve. Nem a koporsóba, a sírba, ki lett neki falazva és oda tették a Mari asszonynak. "

m „Az én anyukám mikor meghalt, akkor volt kettő ilyen porcelán angyalkája, és azokat nagyon szerette. A sírba, az ablakokba lettek rakva az angyalok. "

m Ha dohányzott a halott, akkor cigarettát tettek mellé, gyakori volt még a pálinka, bor vagy kisebb használati tárgyak, hiszen ezeknek a túlvilágon is hasznát veheti. Halottnézés A halott kiharangozása után a szomszédok, ismerősök még nappal elmentek a gyászos házhoz, részben azért, hogy búcsút vegyenek a halottól, részben pedig a hátramaradottak vigasztalására.

1 3

. „Nem zárták le a koporsót addig, amíg a rokonság, közeli hozzátartozók el nem búcsúztak a halottól. "

184 169 KUNT 1990, 80. 170 Németh Lajosné adatközlő. 171 Farkas Julianna adatközlő. 172 K. Erzsébet adatközlő. 173 H. Irén adatközlő. 174 SZUHAY 1999, 116. 175 B. Katalin adatközlő. 176 Kolompár Zoltán adatközlő. 177 Orsós Györgyné adatközlő. 178 Ignácz János adatközlő. 179 Csepregi. Erzsébet adatközlő. 180 Ignácz János adatközlő. 181 Hábel Gábor adatközlő. 182 Orsós Jánosné adatközlő. 183 KUNT 1990, 77. 184 Renkecz József adatközlő.