Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Binder Borbála: „Szegezik koporsóm, ez itt az én sorsom.”
után". Sárszentlőrincen pénzérméket helyezlek a halott szemére, hogy ne nyíljon fel. Ezután, amilyen kendő kéznél volt, általában fekete kendőt kerestek gyorsan, és azzal felkötötték az állát, hogy ne nyíljon ki a szája, 69 illetve a halott rendes arckifejezése megmaradjon. Szintén a legelső tennivalók közé tartozott a szoba berendezésében néhány dolog megváltoztatása, átalakítása: ablak kinyitása, a tükör letakarása és az óra megállítása. Mindhárom cselekmény hasonló formában és magyarázatokkal Európa-szerte elteijedt. Az ablakok kinyitásának általános magyarázata és célja, hogy az eltávozó léleknek szabad útja legyen. 70 Sárszentlőrincen azonban erre egy teljesen hétköznapi magyarázatot kaptam: „ Ki szokták nyitni az ablakot, pláne ugye nyáron, de bizony előfordult, hogy mire már temették, addigra már lehetett érezni, hogy kezd bomlani egy kicsit. " 1] Vagyis itt a kellemetlen szag kiszellőztetése volt a célja ennek a tevékenységnek. A tükör letakarása általánosan elterjedt szokás volt a faluban: „Mindenütt, rangra, vagyonra való tekintet nélkül, ez természetes, bevett szokás volt nálunk, hogy a tükröket meg ilyen fényességeket letakarták, fekete fejkendővel. " 72 „A mi családunkban tartalékoltak egy fekete kendőt erre. " 73 A tükör mellett többen említették még a különböző „fényes dolgok, csillogó szekrény" 14 letakarását is. Konkrét és határozott választ nem kaptam ennek a szokásnak a magyarázatára. A válaszok általában így kezdődtek: „nem tudom, de gondolom azért... " majd különböző, de néhol hasonló indokokkal végződtek: „ne lehessen látni a tükörképét a halottnak" 76 , „ne látsszon a koporsó a tükörben" 71 , „ezzel is a gyászt akarták kifejezni, meg hogy eszébe ne jusson senkinek a tükörbe illegni-billegni, mert hát az nem volt méltó" 1 *, „mert akkor nem illet a tükörbe nézegetni magunkat" 19 Más vidékeken gyakori magyarázata volt ennek a tevékenységnek, hogy a halott ne lássa meg saját magát, mert ez megnehezítené távozását. Ehhez kapcsolódik egyik adatközlőm válasza. „Rájöttem már gyermekkoromban, hogy azért kell letakarni, hogy ne lássa magát a halott, de hát, hogy lássa vagy nem, annak már mindegy. " 80 Oláh cigány adatközlőim szerint a temetés után még 1 hónapig le kell takarni a tükröt, mert megjelenhet benne a halott. „Életszerűen meg tud jelenni, mintha élne. " 81 A tükör letakarásának eredeti funkcióját ma már nem ismerik a faluban élő idős emberek sem, de valószínűnek tartják, hogy ez is szorosan a gyászhoz kapcsolódik, ekkor feketébe öltözött a tisztaszoba, és nem illik saját külsőnkkel foglalatoskodni, hanem a halottal kell törődni, a halott körüli teendőket kell elvégezni. Az óra megállítását valószínűleg kézenfekvő analógia hozta létre: az élet megszűnése - az óra megállása. 82 Ez a szokás nem volt annyira elterjedt a faluban, mint a tükör letakarása, valamint ennek a tevékenységnek a céljára, okára sem adtak határozott választ a megkérdezettek: „Nem tudom, ez szokás, lehet, hogy hangosan ketyegtek a faliórák, a kakukkos óra ne kiabáljon. " 83 Halott mosdatása, öltöztetése A halott megmosdatása kötelező érvényű és általánosan elterjedt szokás volt. 84 Sárszentlőrincen ezt általában nem családtag végezte, hanem szóltak a rokonoknak, vagy a szomszédasszonyoknak. „De ezt nem 0 POCS 1979,416. 68 Farkas Julianna adatközlő. 69 Farkas Julianna adatközlő. 70 RÓHEIM 1925, 157-158. 71 Drinóczi Istvánné adatközlő. 72 Renkecz József adatközlő. 73 Farkas Julianna 74 U.Ő. U.o. U.ő. Szűcs István adatközlő. 75 76 77 78 Renkecz József adatközlő. 79 Drinóczi Istvánné adatközlő 80 Hábel Gábor adatközlő. 81 Kolompár Zoltán adatközlő. 82 K. KOVÁCS 2004, 28. 83 Farkas Julianna adatközlő. POCS 1979,416.
