Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Binder Borbála: „Szegezik koporsóm, ez itt az én sorsom.”
„Én arra emlékszem, hogy gyönyörű ösvénybe jártam, gyönyörű virágos úton és édesanyám - nem úgy, ahogy meghalt betegen - szép ruhájában, egészségesen jött felém, átölelt és azt mondta kislányom ne menj tovább. Nagyon jó érzés volt, olyan felszabadult, olyan szeretettel ölelt át. " 58 Fenti jeleken túl nagyon sokan említették még azt a különös, megfoghatatlan érzést, melyet egy közeli ismerős halálának napján, órájában éreztek. Persze nagyon gyakori az előjelek utólagos megmagyarázása, hiszen amikor ezek megtörténtek, vagy észlelték őket, még nem jelként értelmezték, csak utólag az események után, tudomásul vételüket követően értékelték át, nevezték át azokat. Cigány és magyar vonatkozásban az előjelek kapcsán nem tapasztaltam alapvető eltéréseket, bár a magyarok azt mondják a cigányokról, hogy ők „babonásabbak", én ebben a kérdéskörben mégsem éreztem, hogy náluk erősebben élnének ezek a hiedelmek, 2. A halál A halálnak, vagyis az életműködés megszűnésének magyarázatát a lélek eltávozásában látják, amely után egy magatehetetlen test marad. Altalános meggyőződés szerint az ember addig él, amíg lélegzik. A lélek az utolsó lélegzettel, sóhajtással távozik. 59 A lélek elhagyja a testet, a halott pedig az élők társadalmát. 60 Régen otthon haltak meg az emberek, Sárszentlőrincen a haldoklót körülvették a szoros hozzátartozók, fenn voltak mellette éjszaka is, a lámpa köré tettek valamit, hogy ne világítson annyira, volt, hogy újságpapírt. 61 Többen elmondták, hogy haldokló hozzátartozójuk megvárta őket, addig nem halt meg, míg haza nem értek. Az egyik esetben a nyugtalankodó hozzátartozó elkéretőzött munkahelyéről, mert érezte, hogy beteg édesanyja most fog meghalni. Édesanyja „megvárta" és ezt mondta: „Drága Zsuzsikám! Utána megszorította a kezemet és meghalt. ,>62 Másik esetben a haldokló nagyapa kedvenc unokáját várta meg, hogy az befejezze a vizsgaidőszakot és hazaérjen, s csak akkor halt meg. 6 3. A temetés előkészületei A halál beálltát követő cselekményeknek kialakult egy hagyományos rendje. E cselekmények egyrészről a halottal kapcsolatos teendők, általában gyakorlati és a szükségszerűség által megszabott teendők. Másrészt a hozzátartozók viselkedésére és a halottas házra vonatkozó rendszabályok megtartásai. 64 A halott körüli teendők Mikor már úgy érzi a család, hogy az utolsó pillanatai vannak hátra a haldoklónak, vagy meghalt, kihívják az orvost. Az orvos megnézi a pulzusát és megállapítja a halál beálltát. Régen, amikor meghalt az illető, akkor az első az volt, hogy lecsukták a szemét 65 Az egyik adatközlővel megesett, hogy anyósánál kicsit elsiette ezt a cselekedetet: „Az anyósom itthon halt meg, negyed 11 volt, az asszony meg 3-4 napja virrasztott mellette, mondom neki feküdj le, majd én ott ülök, aztán szegény Mama ott összecsuklott, lefogtam neki a szemét, de még akkor élt ám, mondom már meghalt biztos, megint felnéz, mondom elnézést kérek Mami nagyon elhamarkodtam, ráér még! Úgyhogy 3 A 11 fele halt meg. 1,66 A szemlezárás általánosan elterjedt szokását a halott merev tekintetétől való iszonyodás hozta létre. Országszerte - és Európa-szerte - elterjedt hit, hogyha a halott szeme nyitva marad, „vár valakit maga Szűcs Jánosné adatközlő. 59 KUNT 1990, 75. 60 RÓHEIM 1925, 155. 61 Horváth Ilona adatközlő. 62 Szűcs Jánosné Zsuzsanna adatközlő. 63 U.ő. 64 PÓCS 1979,415. 65 Farkas Julianna adatközlő. 66 Hábel Gábor adatközlő.
