Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Binder Borbála: „Szegezik koporsóm, ez itt az én sorsom.”

1722 Julius 27-én az addig Györkönyben

4 lakó 8 magyar család Szeniczei Bárány György

5 evangélikus lelkész vezetésével átjött a Sárvízen a szentlőrinci pusztára. Szeptember 8-án tartották az első istentiszteletet. A kis sártemplom helyére 1775-ben szentelték fel az addigra elkészült új templomot, mely lehetővé tette a gyorsan növekvő gyülekezet számára, hogy mindnyájan beférjenek/ A telepesek első csoportját később továbbiak követték, így a falu lakossága nagymértékben gyarapodott. 1851-ben már 1829 fő lakott a településen, ebből 1804 fő evangélikus, 14 katolikus, 7 zsidó, 4 pedig református hitvallásúként.

7 Halotti anyakönyvi bejegyzés 1722 augusztus 24-i keltezéssel Sasos - Egy felszámolt cigánytelep Sasos

9 település kialakulásának időpontját az 1919-1920-as évekre teszik. Úgy kerültek ide az első cigánycsaládok,

10 hogy elvállalták az út menti hatalmas nyárfák teknővé, vályúvá való feldolgozását.

11 Az ide települt cigányok beások, akik a magyarországi cigányok harmadik nyelvi csoportját alkotják, eredeti anyanyelvük a román. A magyarországi cigány lakosság 8%-át teszik ki, döntően a Dél-Dunántúlon laknak. A beások származásának kérdése az oláh és romungro cigány csoportokhoz képest kevésbé ismert. Ezeket a románul beszélő cigányokat gyakran hívják teknőváj óknak is, mivel hagyományosan teknő váj ássál, fakanál készítésével és egyéb famunkával foglalkoztak. Ezt a tevékenységet ma már kevesen folytatják, az integrálódás folytán egyre inkább paraszti életmódot folytató falusiakká váltak.

12 Ezen az etnikai csoporton belül is megkülönböztetünk három alcsoportot: a muncsánokat, a ticsánokat és az árgyelánokat. A többséget az utóbbiak teszik ki, Sárszentlőrinc környékén is ők élnek.

1 1967 és 1974 között annak a párthatározatnak a következtében, mely szerint iskolába kellett íratni a cigány gyermekeket, munkába kellett állítani a férfiakat, a „putrik" helyett „modern" lakóházat kellett emelni a cigányoknak,

1 a sasosi cigány családok hivatalosan Sárszentlőrincre történő elköltöztetése is lezajlott.

15 Mivel a cigányok vándorlásuk során gyakran alkalmazkodtak a környezetükben élők vallásához,

16 a sasosi családok számára is, - noha eleinte tartották katolikus voltukat -, a későbbiekben egyszerűbbnek tűnt a helybeli evangélikus gyülekezethez csatlakozni. Mára az egytemplomos faluban szinte minden elhunyt cigányt az evangélikus lelkész temet.

17 A Sárszentlőrinccel szomszédos települést, Uzdot 1940. január elsejével közigazgatásilag Sárszentlőrinchez csatolták, ezért az itteni cigánylakosság létszámát tekintve a népszámlálási adatok nem 4 Györköny a közelben lévő sváb település. Egyes vélemények szerint a magyar családok szentlőrinci pusztára való áttelepedésének legfőbb okát a Györkönyben fellépő nemzetiségi ellenségeskedésekben kereshetjük. 5 Korának nagy igehirdetője, egyházi írója, egyházszervezője, a tolnai evangélikusság atyja. 6 CSEPREGI 1991,7-8. 7 FÉNYES 1851, 104. 8 ,MDCCXXII. 24 Augusti Bognár István leánykája Erse mini egy tiz Esztendős korában a Sár rétiben jorödvén belé holt és predkatióva! el temettetett, " 9 Sasos Sárszentlőrinctől körülbelül 7 km távolságra, Uzd szomszédságában lévő cigánytelep volt. 10 Orsós, Bogdán, Balogh, Nyerges családok " RENKECZ é.n. 8. 12 ORSÓS 1997, 194-195. 13 FLECK - VIRÁG 1999, 11. 14 SZUHAY 1999, 25. 15 RENKECZ é.n. 10. 16 MÉSZÁROS 1974,92. 17 Az első cigány temetésről 1967-es adatunk van. 1967-2003 között összesen 53 cigányt temettek el evangélikus szertartás szerint.