Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Binder Borbála: „Szegezik koporsóm, ez itt az én sorsom.”
nyújtanak biztos támpontot, így e tekintetben csak hozzávetőleges adatokkal számolhatunk. Jelenleg Sárszentlőrincen körülbelül 8-900-an élnek, a helyi lakosok 30%-a 18 vallja magát beás cigány származásúnak 19 , ezen kívül néhány oláh cigány család is van a faluban, mintegy 20 fő, akik csupán néhány éve élnek itt. A cigányok a faluban nem egy telepen élnek, lakóhelyük elszórtan van a magyarok között. Tehát térbeli elhelyezkedésüknek nincs jelentősége, még a vagyoni helyzet alapján történő elhelyezkedés sem jellemző. Elmondásaik és a tapasztalat szerint, a beások a magyarokkal jó kapcsolatban vannak, gyakran barátok, sok a vegyes házasság, őket nevezik a magyarok „eredeti lőrinci cigányoknak". Az oláh cigányokról azt mondják: „mindig csak a beköltözőkkel van baj, ők visszamaradottabbak" 20 . A településen a legutóbbi népszámlálás 21 alkalmával evangélikus vallásúnak nagyjából 350 fő vallotta magát. 22 Beás család Sasoson Régi és új rítusok A halál felfogásának története egyidős az emberiség történetével. Az egyes kultúrák, korok halálviszonya gondolkodásukat, életmódjukat, filozófiájukat tükrözi. A nagy vallások, de még a „primitív" hitek is mindig visszatérnek a halál kérdésére adott válaszra, s hogy ez a válasz a hétköznapi ember számára felfogható és elviselhető legyen, mitologizálták, kiszínezték azt. 24 Az idők folyamán azonban változott körülöttünk az élet, megváltozott viszonyunk a halálhoz, megváltoztak a halált körülölelő rítusok is. Régebben a gyászolót segítette a vallás, a társadalom, a család, a közösség, amelyben élt és az a rengeteg rítus, amely körülvette, és melyeknek maga is részese volt. Polcz Alaine tömören így fogalmaz: „A rítus 18 BODA 2006, 9. 19 Igen nehéz a cigány etnikumhoz tartozókról adatokat gyűjteni, mert a magyar társadalomban közvetlen rákérdezés útján aligha lehet megállapítani, hogy ki a cigány és ki nem. A népszámlálások alkalmával az anyanyelvre és nemzetiségre vonatkozó kérdést tesznek fel, a cigány etnikumhoz tartozóknak azonban csak egy töredéke mondja magáról azt, hogy cigány anyanyelvű. Ténylegesen a cigány etnikumhoz tartozók jelentős része magyar anyanyelvű. (ANDORKA 1997, 345.) 20 F. Julianna 21 2001-es vallási adatok Uzddal együtt: római katolikus: 32,7%; görög katolikus: 0,4%; református: 11,0%; evangélikus: 36,1%; más egyházhoz, felekezethez tartozik: 0,4%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 7,7%; ismeretlen, nem válaszolt: 11,6% " Csepregi Erzsébet adatai. 23 SZUSZ - NAGY - CSEPREGI 2007, 83. 24 POLCZ 1998,9.