Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Balázs Kovács Sándor: Szemelvények a Tolna megyei vásárok történetéből
Garay Ákos: Lóvásár így a felelősség megállapításához elegendő volt azt vizsgálni, hogy ennek a kötelezettségének a vevő eleget tett-e vagy sem. Az előbbi esetben este ezt nem tehette, de erre alkalmas időben azonnal megnézte az állatot, s annak hibájáról értesítette az eladót. A másik esetben a vétel napvilágnál történt, a vevő maga választotta ki az állatokat, tehát kellő körültekintéssel, gondossággal egészséges állatot vásárolhatott. Az állat rejtett betegségét nem vizsgálták, a 18. században egyébként is csak bizonyos állatbetegségeket ismertek, amelyek e tekintetben kellékszavatosságként figyelembe vehetők lettek volna. 82 Az állatszavatosság kérdése sok problémát okozott a 18-19. századi esetekben. A jobbágyparasztság ugyan jól ismerte az állatokat és azok betegségeit is, de a betegségek lappangási idejéről még nem sokat tudtak. Ezért születhetett olyan ítélet, hogy miután a vevő maga választotta ki az állatokat, akkor a megdöglött állat kára őt terhelte, függetlenül, hogy három napon belül történt az eset. A vásárok funkciói A vásárok első és alapvető funkciója gazdasági természetű, az ellátást, illetve a termény-, termékfelesleg felvásárlását és másutt, olyan helyeken való értékesítését szolgálja, ahol a kérdéses anyagra, terményre, illetve termékre szükség van. A vásárok gazdasági funkcióinak vizsgálatánál vetődik fel a vásár vonzáskörzetének fogalma. Egy-egy vásár vonzáskörzetének vagy vonzásterületének nevezzük azt a területet, azokat a helységeket, amelyekből származnak a kérdéses vásár eladói, vevői és árui. Egy-egy vásár annál nagyobb, jelentősebb, minél nagyobb területről, minél több és minél távolabbi településekről keresik fel az eladók, a vevők, és minél több és távolabbi helyekről származik az áru. Vannak azonban olyan vásárhelyek is, amelyeknek igen szűk, kicsi a vonzáskörzetük, holott forgalmuk nagy. A gazdasági természetű vásárfunkciók közé sorolhatjuk városformáló szerepét is, jóllehet a várossá fejlődésnek számos fontos társadalmi természetű előzménye és következménye is van. A vásárok másik fontos funkciója társadalmi vonatkozású. A vásár mindenekelőtt találkozási hely és alkalom; a feudális falu számára szinte az egyedüli lehetőség volt arra, hogy lakosai falujukból kimozduljanak és ún. külső kapcsolatokat létesítsenek. Egy-egy vásáron helybeliek érintkeznek máshová valókkal, netalán külföldi idegenekkel vagy más etnikumhoz tartozókkal. Találkoznak egy-egy vásáron a 12 HOMOKI NAGY 2008, 89.
