Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után

Szeptemberben hatalmas vízhullám vonult le a Dunán, jóformán egy nap alatt hatalmas iszapáradat keletkezett a felső szakaszokon. A Közép-Dunán már csak közepes víz volt, főleg a Komárom, Győr, Alsó Csallóköz megyei töltésszakadások miatt, ami csökkentette az alsó részekre érkező víztömeget. Ezért Budapest alatt már nem volt töltésszakadás. Bajánál az árhullám 688 cm-en tetőzött.

120 „ Olvastatott a f. évi szeptember havi vízáradás lefolyásáról igazgató mérnök által előterjesztett jelentés, melynek bevezetésében érinti, hogy mult szeptember közepén a tiroli és bajor alpeseken két napig tartott felhőszakadás oly mértékben megduzzasztotta az Inn és Duna medrét, hogy ennek következtében a vízrajzi osztály az 1897.ki árvizet 40 cm-rel túlhaladó árhullám lefolyásáról figyelmeztette a társulatot. Midőn pedig a Nagyméltóságú Földművelésügyi Minisztériumtól is érkezett figyelmeztetés, védekezéshez azonnal megtette a kellő intézkedéseket. De az egész vonalon sehol legkisebb aggodalomra okot adó forrás vagy csurgás nem mutatkozott. Az előterjesztéssel kapcsolatban társulati elnök tudomására hozza a választmánynak, mikép a vízáradás alkalmával az egész töltést végig megtekintette 's jól eső örömmel és megnyugvással látta, hogy a töltés szilárdsága mellett, az igazgató mérnök ur messze terjedő intézkedései folytán a társulat nyugodtan nézheti az árhullámot. "

ni Töltésmagasítások a 19. század végéig A folyamatos ellenőrzések, felülvizsgálatok mutatták, hogy a Pörböly-Báta közötti Duna-töltés az 1897. évi árvíznél csak 85-90 cm-rel volt magasabb, ezért a hatóságok kötelezték a társulatot a töltésmagasításra és padkázat készítésére. A belvíz-szabályozási munkák miatt haladékot kaptak rá 1904-ig. Ugyanezt a problémát jelezte az 1903. július 18-i áradás is: a töltést fel kell emelni. A belvízcsatornák építése miatt továbbra sem rendelkeztek elegendő tőkével, tovább halogatták a kivitelezést. Az 1905-ös költségvetésbe vették bele az első 20 ezer koronás magasítási költségtervet, mert a földművelésügyi miniszter 1904. évi 102.277 sz. rendeletével kötelezte a társulatot a 16 km-es töltés fél méteres magasítására. A kivitelezésre öt évet engedélyeztek. Főleg télen építkeztek, amikor alacsonyak voltak a napszámbérek, de 'ü Vízrajzi évkönyvek X. köt. 1899. XIV. évf. Szerk: Pech József. Bp. 1901. 58-68. p. 121 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Válaszmányi ü. jkv. 1899. október 9.