Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után

főcsatornába. így Lankóctól Vidráczfoka-Galgócza-Gyöngyös oldalon át folyamatos övcsatornán a fakadóvizek jelentős csökkenése várható.

91 Az építési engedélyt azonban még évek múlva sem kapták meg, mert a decsi elöljáróság és az érdekelt birtokosok részéről több kifogás érkezett. Az eljárást nemcsak a kifogások, hanem a hivatali munka lassúsága is okozta. „ A decsi határban, lassi-i dűlőben évenként fellépni szokott fakadó vizek megszüntetésére szükségelt 6000 korona költséget már harmadizban irányoztuk elő, de a kivitelezésre az idén sem kerülhetett sor, mert a hatósági engedélyt az évvégéig sem tudtuk megkapni, noha a kérvényt még 1911. december 11-benyújtottuk. Az engedélyezési eljárás ezen késedelmessége ellen a vármegye alispánjánál felszólaltunk, ennek folytán alispán ur a vizi ügyek intézését egy másik tisztviselő munkakörébe osztotta be, így a jövőben beadványaink gyorsabb elintézését remélhetjük. "

92 Újabb csatornázási munkálatok A bátai Sík és Harisad dűlők belvíz-mentesítése régóta megoldásra várt. A problémát az okozta, hogy bár földrajzilag a Harisad fekszik magasabban, a Sík van lejjebb, mégis ez utóbbi talajszintje volt magasabb, mert a Horgasból és Somosból lejövő záporok feliszapolták. A Harisadból nem folyt le a belvíz és a Sárvízbe sem lehetett bevezetni, mert ott már a Lajvér patak folyt és az iszapolta fel a medret. A Síkot is átmetsző Harisad-csatoma 1908-ban elkészült a társulat költségén, azzal a feltétellel, hogy a területet az érdekeltek ingyen adják, illetve kifizetik a magasabb birtokokon szükséges kisajátítást. A harisadi belvíz megszűnt, de a síki birtokosok elégedetlenkedtek, mert a csatorna nem oldotta meg a hegyről lefutó záporok elvezetését. Erre Tóth Károly már 1895-ben tervet készített, amit a választmány 1905-ben hagyott jóvá. A bátaiak egy része megtámadta a határozatot, nem járultak hozzá, hogy az országúti árkot kiszélesítsék, mondván, arra a részre építkezni fognak. (Valóban, a telkeket az 1980-as években kiosztották házhelynek és néhány ház fel is épült.)

93 Mivel a síki birtokokról így nem történt meg a záporok elvezetése, megmakacsolták magukat, és a Harisad-csatomának sem adták át ingyen a területet, hanem négyszögölenként 4-5 korona kisajátítási árat követeltek. Az elégedetlenség a társulattal szemben folyamatosan növekedett, a helyzet igen feszültté vált. Végül 1909. szeptember 19-én nagy nehezen megállapodtak abban, ha a kápolnától a somosi-horgasi vadvizeket egyenesen elvezetik egy új árkon keresztül a Harisad-csatornába, akkor ennek fejében az eredeti megállapodás szerint ingyen adják a területet a Harisad-csatorna számára. Az átdolgozott terv szerint a somos-horgasi vadvízárok szabályozása 3000 koronába kerül, amiből 2000 korona a kisajátítás. 1000 korona fedezi a létesítést, amit a társulat vállal, a kisajátítást a 202 kishold területtel rendelkező 143 birtokosnak és a bátaszéki uradalomnak kell viselni, szintén 200 hold után. Összességében 1000 ölenként 5 korona költség jutna mindenkire.

94 Hamar kiderült azonban, hogy a Harisad-csatorna nem elegendő, mert a hegyi vizek, záporok nagyon gyorsan feliszapolják a Sárvíz medrét. A somos-horgasi víz elvezetése mellett a többi vadvíztől is el kell különíteni a Harisad-csatornát és külön mederben vezetni egészen a zsilipig. Ezért a korábbi terv helyett új készült, melyben a harisadi birtokosok 200, az uradalom Furkó-pusztája 400 holddal volt érdekelve. Az újabb kiadás miatt a hozzájárulás 1000 ölenként 10 koronára emelkedett. A síki birtokosoktól továbbra sem kértek hozzájárulást az ingyenes területátengedés fejében. A költségek negyedét és a fenntartást a belvízmentesítő társulat vállalta magára.

95 Ezt a tervet azonban mindenki nagyon drágának tartotta, már csak azt akarták, hogy a Laj vér-Sárvíz meder alsó szakaszát kotorják ki és ott vezessék le a Harisad-dűlő vizét. A bátaszéki uradalom képviselője kijelentette, hogy nekik egyáltalán nincs szükségük a csatornára, mert a területükön jelentkező vizet a Sümeg-fokon keresztül bevezetik a Sárvízbe, s ezért nem is járulnak hozzá a Harisad-csatorna költségeihez. A síki birtokosok nagy nehezen megértették, hogy az általuk kért kápolnától ásott árok nagyon sokba kerülne, főleg a kisajátítások miatt, ezért mégiscsak az országút árkában kell levezetni a horgasi-somosi 91 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. jkv. 1911. augusztus 26. A megvalósítás kb. 6000 korona. 92 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Tóth Károly jelentése az 1913. évről. 93 TMÖL IX/285, Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. 1909. dec. 16. 94 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. 1909. dec. 16. 95 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. 1910. április 28.