Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után

vizeket a Dér János háza mellett folyó Hagymási árokba. Komoly meggyőző érv volt, hogy így csak 5 korona hozzájárulást kell fizetni a földtulajdonosoknak. Arról is határozat született, hogy amennyiben az uradalom nem hajlandó fizetni a Harisad-csatornáért, a birtok határán elzárják.

96 Az ügy még évek múlva sem került nyugvópontra, mert 1912-ben a somos-horgasi vadvizek levezetésének munkálatai ugyan elkezdődtek, de többek ellenkezése miatt abbahagyták. A Somos és Horgasbeli birtokosok kárpótlást követeltek a Harisad-csatorna miatt kisajátított földjeikért (3 koronát ajánlottak négyszögölenként).

97 A problémát az okozta, hogy a Holt-Sárvíz medrében nem tudott lefolyni a furkópusztai vizek levezetésére is alkalmatos csatorna, tehát kellett volna a javasolt külön meder.

98 Végül a társulat a Harisad csatorna összes költségét magára vállalta, mert 100 kh-nál nagyobb terület lecsapolásáról volt szó. AZ 1912-ben elkészült két km hosszú csatorna műtárgyakkal, kisajátításokkal 3500 koronába került.

99 1913-ban az alsónyéki Acsád-tó, a bátaszéki vásártér lecsapolása került napirendre. Az Acsád-tó kevés költséggel, különösebb nehézség nélkül megvalósítható volt. Bátaszékkel olyan egyezséget kötöttek, hogy a 8500 korona összköltségből a község 3000 koronát és a terület kisajátítását vállalja.

100 A rendszer karbantartásának nehézségei Árvíz ugyan régóta nem volt, de a belvíz és a csatornák annál több feladatot és költséget jelentettek. A szivattyúzás költségei még nem jelentettek akkora kiadást, mint a záporok okozta károk elhárítása, amelyik egyre jobban megterhelte az ármentesítő társulat költségvetését. Az 1910. évi jelentésében Tóth Károly részletezte a költségeket és kimutatta, mire is megy el a rengeteg pénz.

101 Iszapkotrás és csatorna-tisztogatás költségei 1910. évben egyes csatornák szerint részletezve: Folyósz. Csatorna Tisztogatott hossz km Akkordmunka Kézi napszám és kocsifuvar Összesen Folyósz. Csatorna Tisztogatott hossz km m

3 Korona fillér Napsz. Korona fillér Korona fillér 1 Parásztai árok 3 3 054 944 148 310 60 1 254 60 2 Séd-patak 11 33 632 12 945 86 912 1 721 06 14 666 92 3 Csatári árok 8 15 046 4 500 14 549 1 026 80 5 526 94 4 Tótvölgyi árok 4 3 250 978 78 215 467 58 1 446 36 5 Lajvér patak 3 8 163 2 680 42 64 117 2 797 42 6 Kis vadvízárkok (Csendes-utcai, ebesi, hagymási, somosi, horgosi) 5 7 532 2 438 10 155 272 60 2 710 70 7 Belvízárkok 135 4 168 1 287 16 2 843 5 301 30 6 588 46 Összesen: 169 74 845 25 774 46 4 886 9 216 94 34 991 40 „Maga a Séd 34.000 m

3 iszapot hozott, a Csatári árok 15.000-et; még a belvízárkokba is belejutott az iszap, ahonnan 4.000 m

3 -t kotortunk ki. Ahol lehetett, takarékoskodtunk, napszámosoknak 1.20-1.60 korona napszámot fizettünk, a 4886 napszámban benne vannak a műtárgyaknál alkalmazott ácsok és kőmívesek díja is. Az iszapkotrást accord kubikosokkal végeztettük, igen olcsón, 30-32 fillért fizettünk 1 m

3 iszap eltávolításáért, melyet néhol 3-4 méter magasra kellett felhányni kétszer is átlapátolva. Ezt az olcsó TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. 1910. május 21. TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. 1912. május 8. TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai jelentés az 1912. évről. TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Tóth Károly jelentése az 1912. évről. 0 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. 1913. május 6. 1 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Tóth Károly jelentése az 1910. évről.