Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után
Az 1898 decz. 15-én Báttaszéken megtartott helyszíni tárgyalás alkalmával a két szóban forgó vízfolyást t.i. a Parásztai árkot 's a Lajvért a helyszínén bejárván, benyomásaink alapján ez ügyben az alábbiakat sorolhatom fel. A szegszárdi határban fekvő u.n. Parásztai árkot a társulat maga akarja rendben tartani alulról a gemenci hídtól felfelé, egész a szegszárdi u.n. Baka városrész szélső határáig, illetőleg a budai-eszéki állami ut hidjáig, összesen 5000 m. hosszúságban. Az ezen szakaszon felül fekvő medret bejárva, arról győződtünk meg, hogy annak gyűjtő területe majdnem kizárólag szőlő 's ezekben az egyes ösvények egyúttal vizvezető medreket is képeznek - Természetes, hogy ilyen viszonyok mellett, nem egy vízmosást lehet látni 's nem egy van most is keletkezőben. - De szerencsére a felülről jövő hordalék a társulati felső határ felett az ottani jelentékeny esési viszonyok mellett nem rakódhatik le, ezen alul pedig a mindenkori tisztogatást a társulat már úgyis magára vállalta. Ennél a vízfolyásnál - miután a társulati határon felül ugy is igen mély a meder - az érdekeltek terhére külön tisztogatást elrendelni nem is szükséges. Másképpen áll a dolog a Lajvér pataknál. - Ennek vízgyűjtő területe a következő községekre terjed ki u. m. Báttaszék, Mórágy, Apáti, Alsó-Nána, Möcsény, Szálka, melynek legnagyobb része letarolt legelő; sőt gazdasági müvelés alatt álló terület. - A társulat a Lajvér tisztítását magára vállalta, a Holt-Sárban egész Bálától kezdve felfelé Báttaszékig 's innen a tulajdonképeni Lajvéron a Szegszárd-báttaszéki h. é. vasút hidjáig, összesen 20 kim. hosszaságban. A helyszínén azonban arról győződtünk meg, hogy a Lajvér medrét ezen jelzett ponttól felfelé is okvetlenül állandóan tisztogatni kell, mert minden nagyobb áradás alkalmával elönti egész völgyének alsó részét, ugy hogy Báttaszék község a saját határában már kénytelen volt eddig is tisztogatni. A kitisztitandó mederszakasz nézetünk szerint a Szekszárd báttaszéki h. é. vasút hidjától felfelé a báttaszék-bonyhádi állami útnak a Lajvér patakkal való legalsó keresztezést pontjánál levő hídig (az u.n. Benz malomnál) terjed 's mintegy 7 kim. hosszú. Az 1377/1898 sz. szakértői észrevételeink 1., pontjában ugyan azt jeleztük, hogy az ezen szakaszon az 1885 XXIII tvcz. 40 §. értelmében elrendelendő tisztogatásához szükséges tervek benyújtását, mint leginkább érdekelt, a többször emiitett társulat eszközölhetné, miután azonban az erre nem hajlandó, arra kényszeríteni pedig a törvény értelmében nem lehet, ennélfogva szükséges, hogy a rendes 's szokásos medertisztogatási eljárás lépjen ez alkalommal is érvénybe. E végből tehát a következő intézkedéseket javasoljuk megtenni. - A szükséges műszaki terveket hatósági uton be kell szereztetni s e czélból mindenekelőtt az említett szakaszon érdekelt Báttaszék, Mórágy, esetleg - amennyiben érdekelve van - Alsó-Nána községek elöljáróságai utján a vízfolyásra dűlő rétek s egyébb érdekelteknek látszó területek helyrajzi számait, területét s tulajdonosát össze kell iratni. - Ezután az így összeirt telkekre terület arány szerint ki kell vetni a tervezési költségeket, azzal a 3. elvi kijelentéssel, hogy: a) az ily módon beszedett összeg előlegnek tekintendő, a mely a tisztogatás rendezése alkalmával el lesz végleg számolva; b.) hogy a terv költségek beszedésénél alkalmazott arány csak ideiglenes 's nem befolyásolhatja a végleges hozzájárulási arányt. - c.) az így beszedett pénz csakis a felvétel s tervezés költségeire (vizmester, napszámos, anyagi kiadások stb.) fordítandó. A beszedendő összeg nagyságát 200 frtban tartjuk megállapitandónak, melynek beszedése után a tervek hatósági uton, esetleg hivatalunk közbenjöttével, lesznek beszerzendők. Meg kell ez alkalommal azt is jegyeznünk, hogy Báttaszék község már 23034/93 alispáni számú határozattal a most szóban forgó meder egy részének tervei elkészítésére utasítva volt, nevezetesen: a Mórágy 's Alsó Nána közötti út hidj ától a Holt Sárvíznek a Báttaszék alatti téglavető kemenczéig terjedő részre. - Az erre vonatkozó terveket Báttaszék község el is készítette, de azokat bizonyos pótlások végett hivatalunk alispán úrhoz 1199/1894 sz. visszaküldte. — Miután azóta ezen tervekről mit sem tudunk, nem tartjuk lehetetlennek, hogy az abban foglalt adatok esetleg részben most is fel lennének használhatók s így czélszerü lenne azokat az itt javasoltak elintézése után szintén hozzánk juttatni. Budapest 1899 évi január hó 19-én A hivatal vezetője: Pech Béla kir. kulturfőmérnök" Minden vita és ellenérzés dacára az engedélyezés nagyon gyorsan ment, és nemcsak a belvíz, hanem a vadvíz árkok is elkészültek 1898 őszén. A Parásztai árok jól sikerült, s az érdekeltek megegyeztek abban, hogy a 800 méter hosszú átvágásra még egy hidat építenek. Elkészült a szekszárdi Séd, a Parásztai árok, a
