Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Balázs Kovács Sándor: „Már minálunk verbuváltak kötéllel…”

Ugyancsak ekkor döntöttek hivatalosan a rendek arról is, hogy a hadkiegészítésre kijelölt időben sorshúzással, két újoncozás közt pedig elsősorban toborzással kell megkísérelni a sereg létszámának gyarapításától807:1. tc.) Ettől fogva a sorsvonás, - amelyet 1830-ban végérvényesen kötelezővé tett az országgyűlés -, lassanként kezdett a kiegészítés főformája lenni, noha változatlanul élt a verbuválás és a kötéllel-fogdosás módja is. A sorshúzás előtt a számba jövő ifjakat először korosztály szerint összeírták, majd ahányan voltak, annyi pálcikát vagy lapocskát készítettek, ezekből minden egyes legénynek húznia kellett. Utána mindazokat, akik a helységre kivetett létszámnál alacsonyabb számot találtak kiemelni, a sorozok elé vitték. Az alkalmatlannak minősítettek helyett küldték azokat, akik a húzott számok sorrendjében utánuk következtek. Másutt az kényszerült katonának, akinek húzáskor meghatározott színű lapocska vagy pálcika jutott. Bár a sorshúzásban most már vagyoni állapotra való tekintet nélkül minden újonckorú fiatalnak részt kellett vennie, az új módszer alapvetően mégsem változtatta meg a haderő összetételét. Nemcsak a sorozatos csalások miatt, amelyeket az akciót lebonyolító bírák a tehetősebbek fiainak kimentése érdekében elkövettek. Elsősorban azért, mert a sorshúzással együtt megjelent és gyakorlattá vált az egyéni katonafogadás gyakorlata: „rosszul" húzott gyermekeik helyett a gazdagabbak meghatározott összeg vagy természetbeni juttatás fejében - amelyet a helyettesítést vállaló családjának szolgáltattak ki - általában helyettest állítottak. Az e célra szánt díjat vagy mindjárt átadták a helyettesnek, vagy, főleg a későbbi évtizedekben, szabályos szerződést kötöttek, és a járandóságot a katona hazatértéig az elöljáróságnál, az árvák kasszájában helyeztek letétbe. A decsi „F. Karátson János tulajdon Kész Pénzin Fogadót Fiai helyet 200 forintokon, egy Nyers Ferencz nevezetű Legént Katonának, melyet ugyan 4a Juny 1800. Pétsen assentiroztatot is. Amely cselekedete a véget inprotoculáltatott, hogy soha se fiait, se annak Successorit Detsi Helység a Katona adás miat senki nem haborgattathattya, mivel ily Summát a Lakosok Közül senki, fogadót Katonáért nem adot. "

95 „K Szél Mihály Detsi Lakos az általa fogadott Szabó András nevezetű Katonának pénzét Conventiós pénzben 28 forintokat a Ns. Regementhez küldeni szándékozván, a pénzt Pétsen a Kriegs Cassába tette, és arról bizonyságlevelet hozott. "

96 „Kozma Judit és Ferentz panasza: miként testvét

y ük Kozma Pál az 183 lik esztendőben, Lakosunk Damakos Mihály Fiai helett 200forintokon Katonának bé állott, s minden pénzét 45 forinton kívül magával vivén, el költötte, most pedig minek utána meg halálozott a Katonaságnál, az 45 forintot Damakos Mihály által vissza térítvén kívánnák. Damakos Mihály: noha ö a fent írt 45 forintnak nála létét el esmérné, de minthogy Kozma Pál Katonának assentirozása alkalmakor Sexárdon azon szóbeli kérdésre lépett, hogy ha Katonáskodásából életbe megtérülne házánál néki holtig való lakást és tartást fogna adni, ha bár nyomorút lészen is, viszon hasonló képpen a nevezet Katona is azt ajánlván irt Gazdájának, hogyha Katonaságába el halna maradandó pénzét sem egyik sem másik Attyafijának, kik még meg sem látogatták, hanem egyedül Damakos Mihályra fogná hagyni, mely puszta beszéd mi el nem fogadván,- hanem minek utána Kis Rátz János Lakosunk úgy Takó Susanna mint bizonyságok elöl alván, azt attak elöl, hogy ök jelen voltak Kozma Pál Katonánál midőn maradott pénzét egyedül Damakos Mihályra hagyta, - unszolták mind ezek Kozma Pál Katonát, hogy ha már Attyafiajira nem kívánna hagyni adná a Detsi Ekklésiának, - de ezen mondásukat sem fogadván el, utoljára is oda nyilatkozott miszerént pénzét gazdája Damakos Mihálynak fogná adni, megesküdtek rá, Damakos Mihályé a pénz. "

9? Decs községi jkv. - 1800. jún. 4. Decs községi jkv. - 1823. febr. 9. Decs községi jkv.- 1842. febr. 27. - „Orján Pál, Sánta Szél Mihálnak mostoha Fia Tolnán Helység helyet assentéroztatot Katonának a ki is azt felelte: Hogy ha ő valaha Szabadsággal meg jöhet Tüzet vet a Helységnek. Ezen gonosz Szándékjáért, Tettes Nemes Vármegye Tisztje Tettes Cseh László Fő Biró Urnák parantsolatja szerént Inprothoculáltatik, hogy soha leg kevesebb meg szabadulására szolgáló attestatum a Helységtől néki ne adattassék. " - Decs községi jkv. - 1792. ápr. 14. - „A gazdaságomban maradó János fijam az Ősi szöllöbe egy formán osztozzon többi testvérjeivel, - hanem házamon lévő adósságaimat, úgy 4 fijaim helett fogadott katona pénzt, mely mint egy 120 forintokat tészen, testvérjeinek hozzá járulta nélkül tartozik ki fizetni, valamint engem és mostoha annyát tisztességesen el takaríttatni köteleztetik, úgy 3 férfi testvérjeinek fejenként 10 akó hordót szálljon. " Balha János végrendelete - 1845. aug. 14. - WMM EA 373-77. - „Ha Pál fijam azon kérdést támasztaná nevezett Matéh fijamnak, hogy azon eső pénze, melyért eö Katonának bé állott hová let volna, tehát azon világosítást Nyújtom eránta, hogy azon most mondott 250 forint katona pénzéből 150-venet magával el vitt, ÍOOzat pedig kezemen hagyot, de a midőn a katonaságból megjöt azon pénzéből 40ven forinton Köpönyeget vettem, 11 forinton pedig egy kalapot részére készíttettem, az fem maratt 49 forintokat pedig magamra és férjemre költöttem, hogy pedig a Katonai életből lett meg jövetele után tőlem kérte és Máté "