Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Balázs Kovács Sándor: „Már minálunk verbuváltak kötéllel…”
nótája, amelyet „negyvenemberes " nótának neveztek el, mert katonaállítás alkalmával erre a nótára egyetlen délután, a Debrecen városától járó mind a negyven legény felcsapott katonának, A hangszeres zene területén a 18. század második felében alakult ki a verbunkos műfaja, mely hosszú időre meghatározta a magyar zene uralkodó nemzeti stílusát. A szó a német eredetű Werbung = fogás, édesgetés, szerzés, toborzás szóból ered. A tánccal társított verbuválás célja az volt, hogy a magyar parasztlegényeket katonai szolgálatra csábítsa, csalogassa, toborozza. Ez a hadkiegészítési mód adott nevet új stílusú férfitáncunknak, később pedig a verbunkos műzenei stílusnak. A verbunkost tehát a zene és a tánc kölcsönhatása alakította. A verbunkostáncot méltóságteljes katonás testtartás, a kétrészesség, a bokázó és a változatos figurák jellemzik. A verbunkos muzsikára jellemző a hegedűjátékból fakadó dallamalkotás, a páros üzemű pontozott ritmus, amelyet triolák tarkítanak, s a „bokázó" zárlattípus.(A pontozott ritmus egy éles és egy nyújtott ritmust tartalmaz. Mindkettő egy rövid és egy hosszú hangból áll. S a hangok hosszúságát egy ponttal jelölik. Tehát ha az első után áll a pont, akkor nyújtott, ha a második után, akkor éles lesz a ritmus. Ezért is nevezik pontozott ritmusnak. A triola azt jelenti, hogy egy mértékegység alatt három hang szólal meg.) A kétrészesség azt jelenti, hogy a lassú kezdést gyors második rész követi. A verbunkos táncoknak formai szempontból két nagy csoportja van, A szólóverbunk gazdag formakincsű, rögtönzésszerű, az egész ország területén elterjedt. Nyitottsága a táncot és a zenét is alkalmassá tette a további átalakulásra. A körverbunk ennek a táncnak a klasszikus formája, a katonai verbuválás megszűnése után más szerepkört betöltve legényavatáson, bevonuló katonák búcsúztatásán, búcsúkon még később is fellelhető. 56 Sok cigányzenekar katonazenekarként is működött. Ez valószínűsíthetően összefügg a katonaállítás akkori módszereivel, amikor a vármegyék előszeretettel fogták be a cigányokat. Az viszont természetes, hogy a jó zenei érzékkel megáldott, a kora kisgyermekkortól zenei gyakorlatot is szerzett cigányok igyekeztek a könnyebb szolgálatot és a jó (mellék) kereseti lehetőséget nyújtó ezredzenéhez kerülni. Ezek a katonai cigányzenekarok a csatatéren rohamra buzdították a csapatokat, - számos példa van erre az 1848-49es szabadságharcból is -, a csendesebb időkben azonban a „marsot", azaz az indulókat játszották. 57 A duda, mint szív szerint legkedveltebb tánckísérő hangszer igen elterjedt volt. 1812-ben még katonatoborzás is történt dudás közreműködésével. Trombitát, sípot, dobot elsősorban katonaságnál használták. 58 A 19. század első felének neves cigányzenészei szinte mindannyian katonazenészként dolgoztak. Pityó József (1790-1888) pl. a napóleoni háborúk idején Eszak-Olaszorzágban katonáskodott; katonazenekarban játszott vadászkürtösként. A katonaságtól hazakerülve Liptó megyében egy toborzó egység zenekarának prímása lett. A szabadságharc idején, mint már híres felvidéki prímás, bandájával együtt Görgey csapatában szolgált. A Kolozsváron 1824-ben született Salamon Jánost (megh. 1899) 1839-ben már saját bandája élén rendelték ki verbungra; hetenként háromszor kellett a verbuváláshoz zenélnie. 59 DÖMÖTÖR 1990, 372-380. 1813. 11. 27. Hazai 's Külföldi Tudósítások. „Az Eszterházy Hg. Regementjének Verbunk Musikája elvesztette Oct. 20-ikán egyik legalkalmasabb Tagját Román Jósef Frajtérnek halála által. Ez Dudásnak rendeltetvén a' Verbunkhoz, a többi Musika eszközökkel egyeztetve olly helyesen illegette Mezei Sípjait, hogy az egésznek kellemetes tökélletesedésére szolgált: sőt néha közben-közben magánosan olly mulatságos darabokat fútt, hog a' Publikum telljes gyönyörűséggel hallgatta.., " - 1815. 06. 03. Hazai s Külföldi Tudósítások.- Katalin főhercegnő látogatásakor. "Az ebéd Sz. Margit szigetén vala, mellynek végével ama híres Bihari Magyar Muzsikusnak hegedülésére némely magyar Nemes Ifjak díszes Nemzeti tánczot jártak... Végre a Nemes Esterházy Regimentnek jeles Dudása Musikájával és különösen is a Magyar Juhász Tánczot zengedezte és járta is. " - SÁROSI 2004, 31 -32. SÁROSI 1971,49. SÁROSI 1971, 110., 114,
