Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Balázs Kovács Sándor: „Már minálunk verbuváltak kötéllel…”
Gróf Hardegg vasas ezred Reuss Kösztricz huszár ezred 52591 y 2 kenyér, 50363 zab, 50454 széna rész, ennek ára 6792 frt 23 x/pengö 2253 kenyér, 362 zab, 362 széna rész, ennek ára 111 frt 18 x/pengö A szekszárdi fiók hadfogadó 1661 kenyér rész, ennek ára 62 frt 42 x/pengő Összesen: 56725 X A kenyér, 50725 zab, 50816 széna rész, ennek ára 6966 frt 23 x/pengő. 23 A szállásadóknak a hozzájuk beszállásolt katonákkal szemben való kötelességeit a megyék statútumokban határozták meg. Békés megyében pl. az élelmen kívül „ágynak valót gazdák tartoznak adni: feje alá két vánkost, egy derékaljt, egy lepedőt, takarni valót egy pokrócot lepedőstől. " 24 így volt ez Tolna megyében is, ahol még a 19. század első felében a végrendeletekben is megemlékeztek a katona ágyról. 25 Egy 1834. évi kurrens szerint „a lakosoknak katonák iránt teljesítendő kötelességeik ezek: egy fél font húsnak megfőzésére, tűz, só, fűtött szoba, szerszámoknak alkalmas hely, ágyaikba friss szalma, lepedő s pokróc, az istállóba seprő, lapát. Az elöljárók által gyertyával fognak ellátni. " 2Ő A helységekben szállásoló katonaság (a stativáns milicia) befogadása mellett a transennát (az átvonuló katonaságot) 27 i s élelemmel: kenyérrel, abrakkal (zabbal) és szénával kellett a lakosságnak ellátnia. Ha az embereknek nem volt elég búzájuk, zabjuk és szénájuk, akkor meg kellett venniük. A kiszolgáltatott kenyeres lóporcióért az 1751-ben megjelent Regulamentum militareben (katonai szabályzatban) meghatározott áron térítést kaptak. A kiszolgáltatott élelmiszerek piaci ára és a térítési díjak között azonban egyre nagyobb lett a különbség. A kenyér-, abrak- és szénaporciók kivetésének az alapja az illető község megművelt földjének mennyisége vagy dikája volt. (Ez alapján kellett beszállítaniuk a katonai raktárba.) A katonai beszállásolás kényszere még a módosabb parasztházak építésmódjára is hatott. Tolna megyében még a 19. század első felében is a jómódú gazdaházakban a hátsó szobából, vagy az istállóból leválasztottak egy részt, melynek külön bejárata volt. Ezt nevezték katonakamrának és itt helyezték el a beszállásolt katonát. Az 1715. évi országgyűlésen a magyar karok és rendek elismerték ugyan a nemesi insurrectió korszerűtlenségét, elégtelenségét, a szűkszavú VIII. törvénycikkel törvényt is hoztak az állandó hadsereg létesítéséről, de csupán pénzt és szervezetlen emberanyagot ajánlottak meg, a védőerő megszervezését és vezetését pedig az uralkodó tetszésére bízták. Még az uralkodói kezdeményezés során kínálkozó első, nyitva hagyott lehetőségekkel sem kívántak élni, és nem vállalták a nemzeti vezetési, igazgatási szervek felállításának költségeit. Eleve lemondtak a csapatok önálló megszervezésétől és bevezetésétől, a cserébe szánt ősi kiváltságaik tiszteletben tartását követelték meg, a gondolatát is kizárva annak, hogy nemesember is adózzon a korszerű magyar véderő létesítése érdekében. A karok és rendek szervezés, vezetés gondját az uralkodóra, a hadállítás és katonatartás minden terhét, költségét pedig továbbra is a parasztságra hárították. I Az országgyűlés az újoncok számát, az állítás módját, a szolgálati időt és időről időre a hadiadó összegét szavazta meg. A ma ismert katonai terminológia szerint értelmezhető kiegészítő rendszer, összeírás vagy katonai statisztika csak a kiegyezéstől létezett hazánkban. 23 TMÖL. Közgy ir. 848/ 1843. 24 SOLTÉSZ 1981,42. " 5 „Agyam és egyéb ruháim pedig két fiam között úgy osztasson fel, hogy elsőben az ágyból adódjon János fijamnak egy katona ágy, tudniillik egy párna egy vánkos és egy lepedő, annak utána a mi azontúl fent marad az osztasson fel kettőjük között. " - özv. Bóli Jánosné Kozma Erzsébet végrendelete Decs 1834. jún. 3. - WMM EA 373-77. 26 SOLTÉSZ 1981,42. 27 Az átvonuló katonaság útvonalát a könnyebb ellátás érdekében pontosan megtervezték. Pl. 1843-ban a Péterváradról Bruck felé tartó út állomásai: „Szektsö - Baranya vgyében - Bátaszék 1 mérföld - Várdomb 2/4 -Szekszárd 1 2/4 - Kölesd l % - Sz.Lörintz 1Simontornya 1 - Kálóz Fejér vgyében I 2/4. Nints épített út. Aradról Fiume felé: Baja Bács vgyébe - Báta 1 2/4. Egy század lovas szálásolhat. Szektsö Baranya Vármegyében 3 A. Nints épített út. A közösülés két ágán a Dunának kompok által történik. Komáromból O Gradiska felé: Kálóz Fejér vgye Simontornya 1 2/4. Egy század lovas szálásolhat. - Sz.Lörintz l. Egy és fél század lovas. - Kölesd l. Két század lovas. - Szekszárd l 3 A Három század lovas. - Bátaszék 1 2/4. Két század lovas. - Szektsö Baranya vgyében I. Két század lovas. Nints épített út. " - TMÖL. Közgy. ir, 814/1843.
