Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Balázs Kovács Sándor: „Már minálunk verbuváltak kötéllel…”

jobbágylakosai kötelesek eltartani a területükön állomásozó vagy átvonuló katonaságot. Ez volt az ún. porciórendelet. A jobbágy adott katonát, mégpedig élethossziglani katonát; a jobbágy tartotta házánál a katonát, s azt élelemmel ellátni köteles volt. Naponként kellett adnia a katonának két font húst, egy icce főzeléket, havonként 10 darab gyertyát, minden ló számára hat véka zabot. S ha a katona őrizetre volt kirendelve, mindezeket a jobbágy köteles volt utána vinni az őrhelyre. Azonkívül a katona ruhájának számához van alkalmazva, katonai lovat be nem fogadhat. A telek míveléshez szükséges vonósokat pedig mint az állam gazdászát nélkülözhetetlen tényezőit, tél idején kiverni, s a zord időnek martalékul adni nem lehet. - Egyedül 40 istáló lenne tehát hol katonai lovak elhelyeztethenének. - melly mennyiség félszázadnál csupán egyszeri beszállásolást adhat, változtatást nem enged; azt pedig hogy a katonaság és lovai egész télen folytonosan minden változtatás nélkül egy helyben hagyassanak, meg vagyunk győződve mikép a nép könnyebbségét mindenkor szivén hordozó magas Kormány sem kívánja. Ezen nehezmény azomban csak a katonai legénység elhelyezésére nézve áll. De másodszor szinte illy akadály fordul elől a katonai Tekintetes és nagyságos Tisztikar beszállásolására nézve is - miután a községben alkalmas Tiszti szállások nem találtatnának. - Es ezen ok legyőzve van már azon tény által is, mikép 1861 évben egyenest ezen egyik legfőbb oknál fogva tétetett által Helytartósági intézmény folytán községünkből a Cs. Kir. Katonaság Báttaszék Mvárosába. Harmadik akadály, hogy községünk alacsony fekvése, mélly rétegű agyag, kemény talapzatánál fogva, téli esőzések idején fel ázva, még a keményebb fagyok elöl nem álnak -, feneketlen szurkos agyaghoz hasonló sárfészek melly a katonai legénységet szokott napi gyakorlatának ki és belovaglásában felette gátolja; fél fagyos időben ellenben - ha minden katona lova lábát kitördeltetni nem kívánnya - épen járhatatlan. Ennek bebizonyítására győző okúi elég felhozni azon tényt, mikép 1858/9 év tele elején Sachsenheim Cs. Kir. Dzsidás kapitány Ur épen téli katonai beszállásolás nézetéből, községünket személyesen megvisgálta, - de látván, hogy itt a kemény feneketlen sár miatt tavatzra minden lónak rokkanta lennie kelletik, a beszállásolást nem csak nem javalta, de abban egyenesen ellentállott. Végső nagy nehezményünk azon valóban nyomasztó körülmény, hogy a mult év. Mart. 30a Bátaszékről községünkbe áthatolt tűzvész által 52 lakosaink minden házi s gazdasági épületeik s egész életük keresményével tönkre tétetvén, a mennyire újra épülhettek is, kölcsön pénzen épültek, - hozzá jővén pedig a mostani sanyarú évtized alatt kiheverniök; - és ezek semminemű felsőbb helyről nyújtott segélyben sem részesülhetvén, - arra valóban méltók, hogy legalább katonai beszállásolásoktól mentesíttessenek; de mentesíttetésük ismét csak több lakos társaik súllyos terheltetésével eszközölhető... " - 1862. aug. 28. - TMOL, Alispáni iratok 2450/1862. „Grof Mosticz nevét viselő könnyű Lovas Ezered részérül mai napon érkezett hivatalos Level szerént, ezen Nemes megyébe rendelt 2 1/2 századok következő napokon és osztályonként fognak megyénkbe vonulni. Az Alezredes osztálya folyó Hónap 6a az első Század Ozorára, a második Pinczhelyre november 7e helyekbe maradván a két Svadron. Az első Ozorárul 8án Tamásiba, 9én Szakcsra és Kocsolára, a második 8án Pinczehelyrül Regölybe, 9én Döbrököz és Dombóvárra. A Svadron Comendánsok DöbrökÖz és Szakoson fognak lenni. A Ezered osztálybéli 2dik Százodnak Szárnya melly Kurdra van rendölve. November lén Simon tornyára, 8án Pinczehelyre, 9én Regölybe, lOén Kurdra fog érkezni. Ezen Katonaság számára tehát az ide csatolt Jegyzékbe ki tett mennyiségű termesztményeket és kocsikat (Simontornyára nézve az illető fö Biro Ur értesítve lévén) eleve megrendelni ne terheltessen. Többnyire a tisztein Ezered, a Kurdra rendelt fél-százodra nézve azt Szorgalmazta, hogy mivel a másik fél Százod Kalózon fog lenni a ki hogy a szolgálat könnyebbítése tekintetéből közelebb statust rendeljen - a Tettes urat hivatalos bizodalommal megkérem hogy Kurdra meg érkezvén Chavechier másod kapitány Ur, véle Regölyt Pinczehelyt és Ozorát meg járni s ottan az Istállókat meg tekinteni, az iránt nékem Jelentést tenni az terheltessen, vallyon fen nevezett Helyekbül egybe vagy kettőbe azon fél Századot lehetne e helyheztetni? Annélkül hogy akar ne Istállókra, akar a lovagló Iskolára nevezetes költségeket kelljen áldozni, mellynek a következésébe lehessen a további Rendeleseket meg tenni. 1835. november 27." - TMOL. Szekszárdi Közalapítványi Uradalom iratai 1834. 39. doboz. - „Io Mivel magok az itt quártélyozó Ns. Katona Tiszt Urak a Tekéntetes Ns. Vármegyének azt jelentették, hogy az itt fekvő Katonaságnak egyik Részét Varasára a Téli quártéiyba kívánnák bészálítattni: ugyan ebbül ki tetzik hogy magok az Tiszt Urak is által latyak hogy Izményi Helységk mód nélkül terhelve légyen; sőtt 2o Valóban egy Helységh a mellyben Katonaság vagyon sintsen ollyan nagyon terhelve mint Izmény, mely abbul ki tetzik, hogy az ellőtt Majosson Két Czug volt, nem külőmben Nagy Monyokon is: de azok az tekéntetes Ns. Vármegye Kegyességébül az által Könnyebbségei nyertek, hogy nálok lévő Katonaságnak egyik része Várallyára és Kis Monyokra szálítatott; és 3o Az Könyörületesség is magával hozza, hogy az ollyan terhelt Helységnek mind Izmény (a melly olly sok és számos esztendőktűi fogva többet mint más Helységek a mindenkori katona tartás miatt szenved) az Tekéntetes Ns. Vármegye Kegyessen valamelly Könyebbséget szerezni méltóztatnék, anyival inkább mivel nálunk mind eddig nem tsak az Sessios Gazdáknál, hanem még az Kissházasoknál is katona Quártélyban volt. 4o Igaz hogy Aparon is mindek Katonaság volt és vagyon, de Apar ollyan nagy Helység mint Izmény, de tsak egy Czugott tartanak, Izmény pedig Kettőt azon kívül a szabókat és vargákat. 5o. Mi még eddig nem Könyörögtünk mint más Helységek a Tettes Varmegyéiül Könyebbséget, azért eddig nem is lehetet könyebbségre várakoznunk; de ugyan azért mivel a Tettes Ns. Vármegye Nagy Manyoki és Majosi Helységekkel Különös Kegyességél tapasztaltatta, tehát mi is azon reménységben élünk, hogy az tettes Ns. Vármegye megfog szánakodni rajtunk, és egy Czugtol mint amazon Helységeket Kegyessen meg szabadéttani, és leg alább a Téli Quártélyra másik Helységbe szálitani, Győrébe is lehetne egy Czug, de leg alkalmatosabb volna Varasdy Helység. Leg alább nékünk is mind Majossy Helységnek abban lenne Kőnyebbségűnk, hogy egy holnapban a Falunak egyik részében másik holnapban pedig másik részében lehetne őket tartani. Jól lehet az Tiszt Urak mind eddig olly meg bőtsűlhetetlen Rendet tartottak, hogy ez éránt semmi képpen nem lehet panaszkodnunk, és mivel hogy azt láttyuk hogy annyi Excessussokat nem tesznek, a mint az elöbbenyiek tettek, tehát minden Ember ád az Katonájának főzeléket s zsírt s a mi tsak az emberiül kitellik igaz hogy nem tartozunk ezzel, de még is terhes nekünk Két Czugott tartani, és a szerentsétlenségtűl való félelem miatt, kenteiének vagyunk nékiek mindent adni a mit tsak kívánnak..." Izmény 1812. nov. 23. - TMOL Közgy. ir, 3.142/1812.