Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Sümegi József : Szanai Gergely fia Pál, bátai apát (1400-1424)
Jellemvonásai, egyénisége Pál apát emberi vonásait cselekedetei alapján tudjuk megrajzolni. Ebben a világias vonások dominálnak, azaz apátként is olyan életvitelt folytatott, mint egy korabeli világi úr. 1406. februárjában például familiárisaival és saját szolgáival Töttös erdejében vadászott, vadakat és madarakat ejtvén el. 7 1405-ben egy jobbágy ügyében megtagadta az igazságszolgáltatást. Amikor a bodrogi alispán ezért felelősségre vonta, Pál apát kijelentette, hogy az alispánt nem tartja ispánjának és nem is tiszteli. 74 A korszak egyik legnagyobb pereskedője volt, s ezekben a perekben néha hamis vádakkal is élt, ezért 1408-ban, mint patvarkodót elmarasztalták. 75 Ugyanakkor fontosnak tartotta azt is, hogy külföldi tanulmányokat folytasson. 1413-ban beiratkozott a bécsi egyetemre, káplánjával György bátai szerzetessel. 76 Ez azért is figyelemre méltó, mert a középkori bencés szerzetesek közül mindössze hétről tudjuk, hogy egyetemi tanulmányokat folytatott, ezek közül három bátai szerzetes volt. 77 Pál apát 1414. áprilisában fizetett először tandíjat, 1417. októberében lett kánonjogi doktor, akkor befizette az illetéket a fokozat megszerzése előtt. 78 Erőszakos egyénisége azonban még itt is kiütközött. 1416. február 22-én a kánonjogi előadásra ment, amikor megtámadták és megsebesítették. Ezért igazolást kért az egyetem tanácsától a konstanzi zsinat és az esztergomi érsek részére, arról, hogy ártatlanul vonta magára a támadást. 79 Közben hazajött és 1416. szeptember 4-én Pécsett jelen volt azon a gyűlésen, ahol a fogságba került magyar urak kiváltásáról tárgyaltak az országnagyok. 80 Világias viselkedését, életvitelét bizonyítják továbbá a Töttössel 1423-ban megvívandó párbaja 81 , hatalmaskodási ügyei, a rajtaütések és támadások, melyekben személyesen, sőt magánhadserege élén is részt Pál apát korának hírhedt pereskedője Apáti működését hatalmaskodással kezdte: 1401. kora tavaszán Töttös László laki erdejében szeremlei officialisai val egy jobbágyot fogott el. Emiatt 1401. áprilisában már a nádor elé idézték, aki májusra tűzte ki a vizsgálatot. 83 A következő év tavaszán Pál apát 8 embere szénát vitt el Töttös rétjéről, Töttös László azonban elfogatta őket. 84 1401-ben, majd 1402. júniusában Pál apát és Töttös László megegyeztek abban, hogy közösen Szekcsői Herczeg Pétert kérik fel döntőbírónak vitás ügyeikben. 85 Ennek értelmében Szekcsői Herczeg Péter kötelezte Töttöst, hogy adja át az apátnak a 8 jobbágyot, vagy fizessen 80 márkát neki. A döntőbírói ítéletre azonban semmi intézkedés nem történt. Szekcsői Herczeg Péter ugyanis 1402. június 29én kiállított oklevelében bizonyította, hogy Töttös László nem adott elégtételt az apátnak. Ez az ügy még 1405-ben is az országbíró bíróságán folyt, s nem tudjuk mikor zárult le. 86 Közben Pál apát Alsáni Bálint pécsi püspökkel is pert folytatott Nyárád határa miatt, s ezen per kapcsán írták át Szent László privilégium levelének Nyárád birtokra vonatkozó részletét, amely részlet alapján a kutatók valószínűsítik, hogy Szent László valóban kiállított egy birtokhatárokat is tartalmazó privilegiális levelet 1093-ban a bátai apátság részére. 87 73 ZSKOII/l. 547. 74 Zichy V. 388. 75 Zichy V. 427-428. 76 MARTIKEL 1954, 103., SCHRAUF 1890, 119. 77 PRT. XII/B. 125. 78 SCHRAUF 1892, 121. 79 PRT XII/B. 125. 80 FEJÉR. X/8. 564-569. 81 Zsigmond király Debrecenben 1422. június 22-én rendelte el a párbaj megvívását. Zichy VIII. 54. A párbajra azonban nem került sor, ugyanis az országbíró bírósága még 1424. novemberében is halasztja, amikor Pál apátot már megfosztották az apátságától Zichy VIII. 106. 82 Zichy VIII. 100-104., PRT XII/B. 125. 83 Zichy V. 246-248. 84 Zichy V. 394., ZSKO II/1. 209. 85 U.o. 86 Zichy V. 393-399., ZSKO II/l. 461. 87 Zichy I.I., Zichy V. 369-370., GYŐRFFY 1997, 554., KRJSTÓ 1985, 16.
