Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Gere László: Az alsónánai ortodox templom műemléki vizsgálata

Az alsónánai templom esetében szentélyként értelmezem az egész íves kialakítású belső teret. Kívülről nézve a templomot, a szentély meghatározásának egy másik értelmezése is lehetséges, ugyanis a tizenkét, egyenlő oldalú sokszögének a déli és északi oldala a hajó északi és déli falával egyvonalban van, tehát azt akár a hajóhoz tartozónak is lehet értelmezni. Az ortodox templomnál azonban a szentélyt egyértelműen meghatározza az ikonosztáz. Az alsónánai templomban az ikonosztáz helyét kijelöli a szentélylépcső, az ikonosztázt tartó két falpillér, és az azok felett lévő fa kötőgerenda; és ennek megfelelően szentélynek tekintendő az egész félköríves rész. A szentély után a hajón egy-egy keskeny, fulkeszerű, kereszthajóra emlékeztető térbővül et található. (3. ábra) 3. ábra: A templom szentélye az északi kántorfulkével A nyugati homlokzata előtt négyzet alaprajzú torony áll. Legközelebbi analógiáját a grábóci templomban találjuk meg. Természetesen Alsónánán - Grábóccal ellentétben - a „kereszthajó" felett nincs kupola. Továbbá Alsónánán már hiányzik a szentély klasszikus hármas tagolása is. A középen lévő oltárrész vagy főapszis bal oldaláról hiányzik a prothesis (itt a liturgia rituális előkészületei történtek), jobbról pedig a diakonikon (itt a szent edényeket tartották).

11 A legtöbb magyarországi ortodox templomnál azonban, - így a székesfehérvári görögkeleti templomnál is, - ugyanezt látjuk.

12 A magyarországi ortodox templomoknál a prothesis szerepét a szentély északi részén kialakított vakablakok (fülkék) vették át. Alsónánán is megtaláljuk ezt a fülkét, keretelésének alsó része téglából készült és kötésben van a főfallal, felső részét vakolatból húzták ki. A szentély déli részén két fülkét találunk, a kisebben a kegytárgyakat tarthatták, míg a nagyobb, - padlóig érőben, - a miseruhákat. Ebben akár fa polc is állhatott. Szokatlan a szentély építészeti kialakítása, a belülről szabályos félköríves szentély kívülről poligonális. (3. ábra, 2. kép) Ez a szentélyforma azonban igen gyakori volt a középkori szerb állam területén épült templomoknál. Ilyen szentélye van az 1394-ben épült Ljubostinja-i templomnak és az 1341-ben épült Vracevsnica-i templomnak is. (4-5. ábra) 11 SZABÓ 1988., SOMOGYI 1960, 62. 12 SOMOGYI 1960, 88.