Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon
III. Az iskolás évek Iskoláztatási stratégia a Leopold családban Az atya, Leopold Sándor 1830-40-es évekre eső iskoláskorához képest köszönhetően az igen tetemes korkülönbségnek -, gyermekei iskoláztatására már gyökeresen más körülmények közt került sor. Az 1880as, 1890-es évekre jelentős átalakuláson ment keresztül a hazai oktatás szerkezete, az országosan és helyben rendelkezésre álló oktatási intézmények köre, amiként az iskoláztatásnak a zsidóság körében elfoglalt szerepe, jelentősége is, 66 Hozzászámítva még a Leopoldok időközben végrehajtott társadalmi emelkedését, nem lepődhetünk meg azon, hogy Leopold Sándor, de bátyja, Károly is a kor (kisvárosi) színvonalán felüli iskoláztatásban, nyugodtan kijelenthetjük, elitképzésben részesítették gyermekeiket. Ugyanekkor az is elmondható, hogy ameddig az adott szintű oktatási intézmény Szekszárdon rendelkezésre állt, addig gyerekeiket kivétel nélkül a tolnai megyeszékhely intézményeibe járatták. Az, hogy valamennyi gyerek a helyi zsidó elemi iskolába járt a fiúk négy osztályt, a leányok hatot -, természetesen betudható hitközségi vezető szerepüknek, Leopold Sándor iskolabizottsági elnöki tisztségének. Ellenben az, hogy ezt követően mindegyikük a szekszárdi polgári fiúiskolába, leányok a felső leányiskolába tanultak tovább, egyfajta felelősségalapú, lokálpatriotizmussal átitatott polgárerényről is tanúskodik. Leopold Sándor aki egyébként tagja volt az intézmény 1875-ben felálló első iskolaszékének 67 részéről a helyi polgári fiúiskola megbecsülését az is jelzi, hogy ózsáki gazdaságában szívesen fogadta tanulmányi látogatásra az intézmény tanulóit. Például az 1882/1883. évi tanévben a növendékek „az elméletben nyert mezőgazdasági ismeretek gyarapítása céljából, a tanítói karral kirándultak" Ozsákpusztára, a „szépen berendezett mintagazdaság" megtekintéséért, 68 Az évkönyv különösen a főkertész előadását emelte ki, A hat elemi, illetve az azt követő két leányiskolái osztály elvégzésével ifj. Leopold Lajos leánytestvérei is közel tíz évig járták Szekszárd oktatási intézményeit: Róza /1874-1881, ill. 1881-1883/; Eszter /1874-1881, 1881-1883/, Janka /1878-1885, 1885-1887/. 69 Majdnem hasonló ideig jártak a fiútestvérek is helyben iskolába; a zsidó elemi négy évét a polgári iskola négy osztálya követte. A polgári után azonban a fiúk útjai elváltak. A két idősebb fiú, Samu és Gusztáv gyakorlatiasabb oktatásban részesülve, előbb a Budapesti Kereskedelmi Akadémián végeztek (1886-1889, illetve 1889-1892), majd egyaránt a Magyaróvári Gazdasági Akadémián folytatták felsőszintű tanulmányaikat (1889-1891, illetve 1893-1895). így a két Leopold fiú az ország legnevesebb intézményeiben elsajátított, magas szintű szakképzésben részesült. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia ugyan ebben az időszakban forma szerint még felsőkereskedelmi iskolának minősült, de az intézmény más és több volt, mint az országban található többtucat hasonló iskola. Társadalomtörténet-írásunk csak az utóbbi években több tanulmányban foglalkozott ezen elitintézménynek a gazdasági elit rekrutációjában játszott szerepével. Az előbbinél jóval régebbi múltra visszatekintő magyaróvári tanintézet szerepe a honi mezőgazdasági szakoktatásban pedig régről közismert, E két intézmény elvégzésével a Leopold fivérek meglehetősen egyedülálló, sokoldalú képzést nyertek, mely magas szintű gazdálkodásra és az üzleti életre egyaránt predesztinálta őket. Ez egyúttal arra is rávilágít, hogy Leopold Sándorban már a fiúk Magyaróvárra küldésének idején, 1890-es évek elején megfogant a családi nagybérletrendszer az évtized második felében valóra is vált gondolata. Az, hogy ifj, Leopold Lajos nem a Samu és Gusztáv által bejárt utat járta végig tanulmányai során, valószínűsíti, hogy az 1896/1897-től Leopold Samu kezelésébe került Szentágota után Leopold Sándor Ozsákpusztát szánta Gusztáv fiának, amely terveket Samu tragikusan korán, 1899-ban bekövetkezett halála ugyan felborította, ám ifj, Leopold 5 TÖTTŐS 1991,4. 6 Utóbbira vonatkozóan mindenekelőtt Id. Karády Viktor sokoldalú munkásságát, amelyből itt egy tanulmánykötetre hivatkozom; KAR ADY 1997a.; A tanügy Tolna megyei fejlődésére és az oktatási intézmények körének főként a század utolsó harmadában végbement bővülésére: GLOSZ 1987 ; SZENCZI 1987. 'SZENCZ1 1987, 113. 8 Szpffl.ért. 1882/1883,4, ! TMOL, Szekszárdi izraelita népiskola i„, anyakönyv; Szekszárdi államilag segélyezett községi polgári és felső leányiskola értesítői 1881-1887 közt. - OPKM, iskolai évkönyvgyüjtemény 0 BFL, Budapesti Kereskedelmi Akadémia i,, bizonyítványok,, záróvizsgálati jkv.-ek; NyME MEK TO, Gazdasági Akadémia i., anyakönyvek. Mosonmagyaróváron folyamatban van az egyetemi levéltár fióklevéltárának kialakítása ' LENGYEL 1986.; BÓDY-SZABÓ 1997 ; KÖVÉR 2001 428
