Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

Lajos ennek bekövetkeztéig még nyugodtan tanulhatott tovább a neki testhez álló humán vonalon. Erről lesz szó a következőkben.

72 Iskolás évek Szekszárdon, 1885-1893 Ifj. Leopold Lajos az 1885/86-os tanévben kezdte iskolai tanulmányait a szekszárdi izraelita elemi iskolában. A zsidó iskola 1884-ben került a Sét utcában (ma: Szent László u.) található tágasabb, három osztálytermes épületbe, ahová aztán már Lajos is járt. A tanítók száma is 3 volt, akik feladata volt a 6-6 fiú és leányosztály tanítása.

73 Bár manapság ennyi osztályra roppant kevésnek tűnik ez a tanítói létszám és tanteremszám, abban az időben még így is a zsidó iskolában volt a legkisebb a zsúfoltság, ami egyrészről annak is köszönhető volt, hogy jóval kisebb létszámú felekezeti közösségről van szó mint a katolikusok vagy a reformátusok esetében.

74 Tóth Zoltán rámutatott, hogy a felekezeti iskolák községesítésének 1870-es évek elején történt szóba jövetelekor az izraeliták tűntek arra a legnyitottabbnak, de az elképzelés meghiúsulása után mégis ők áldoztak a legtöbbet iskolájukra.

75 Lehetséges, hogy ez a tanulmányi eredményekre is hatással volt, mindenesetre a 1883/84. tanévvégi vizsgáknál a szekszárdi iskolákat meglátogató tanfelügyelő értékelése elégedettségről tanúskodott.

76 A hitközség anyagi áldozatvállalására utalhat az iskola tanítójának, Deutsch Sámuelnak 1881-ben írt „Egy derék izr. Hitközség" c. cikke, melyben a hitközség képviselőtestületének augusztus 27-i ülésén született méltányos döntések kapcsán szinte dicsfénybe burkolta a felekezeti elöljárókat: „íme egy virágzó váz Tolnamegye izr. hitközségei között"?

1 Deutsch Sámuel mellett az iskola másik két tanítója az 1887/88-as tanévben Berger Benő és Goldberger Róza volt.

78 Ha ifj. Leopold Lajos elemi iskolai tanulmányi eredményein végigtekintünk, már ekkor konstatálható az, ami a felsőbb iskolákban is jellemző rá. Samut igaz csak árnyalatnyival, de Gusztáv testvérét egyértelműen megelőzve ő volt a legjobb tanuló közöttük. Szorgalmára sem volt panasz, minősítése: „ernyedetlen"

1 Az első két évben ugyan csak öt tantárgyat tanultak (beszéd, írás és olvasás, nyelvtan, német nyelv, illetve számtan), de ez a harmadik és negyedik osztályban kibővült földrajz, történelem, természetrajz, természettan, polgári jogok, ének és rajz órákkal. Az iskoláztatásról a Leopold család egészére vonatkozóan, részletesebben ld. CSEKŐ 2007. DEUTSCH 1896, 177-179; SZENCZI 1987, 87., 153.; TÓTH én. 331. Már az 1860-as években ez volt a helyzet, az akkori zsidó iskola 2 tantermére 1862-ben csak 84 diák jutott, GLÓSZ én. 251. TÓTH én. 333. TMÖL, Közig.Biz. 59/1984. (tanfelügyelői jelentések) Tolnamegyei Közlöny 1881. szeptember 18. 3. TMÖL, Szekszárdi izraelita népiskola i., anyakönyv Szemben Samu „kellő"-re, Gusztáv „kitartó "-ra értékelt szorgalmával. - TMÖL, Szekszárdi izraelita népiskola i., anyakönyv 429