Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Sümegi József: Búcsújárás, zarándoklat a középkori Tolna megyében

A Szlavóniából származó Gál, Kapisztrán János sírjánál azt vallotta, hogy lábai megbénultak, s mert orvosságot nem talált bajára, Bátára vitette magát kocsin. Majd „kimenvén Batár ól, ahogyan odaérkezett, útközben teljesen meggyógyult. ' 41 Felvidék és Eszak-Kelet Magyarország A Szapolyai család tagjai, akiknek székhelye Szepesvár volt, többször megfordultak Bátán. Szapolyai György 1526-ban, Szapolyai János pedig 1529-ben. 42 Ráskai Balázs zarándoklatának emlékét pedig két ezüst láncokkal ellátott mellkereszt őrizte meg, amelyek 2 gírát értek. 43 Nyírbátori Báthori András a naszádosok kapitánya 1521-ben a török ellen indult Nándorfehérvárra. Útközben betért Bátára, s „elment a Vérhez, hogy elnyerje a búcsúkeresztet és ott megvárja Lajos királyt ' Erdély Feltűnő a Hunyadi család nagy tisztelete és ragaszkodása a Szent Vér ereklye és Báta iránt. Ez azzal magyarázható, hogy Hunyadi János 1441-ben az apátság közelében győzte le Garai László seregét, s e csata után került országos méltóságokba. 45 1448-ban már kormányzóként járt Bátán és töltötte a húsvéti ünnepeket az apátság falai között. 46 Az általa adományozott ajándékokból ténylegesen arra következtethetünk, hogy a híres törökverő többször megfordult Bátán. Egy fennmaradt jegyzék szerint két értékes dalmatikát ajándékozott, melyek értéke 16 aranyforint körül volt. Özvegye, Szilágyi Erzsébet egy „Nagh Barson "-nak nevezett kazulát adott, amelyet egy arannyal, s gyöngyökkel kivarrott kereszt ékesített. Ezen kívül adományozott még két aranykeresztes kazulát. A jegyzék írója szerint Hunyadi László, kivégzése előtt utolsó órájában is megemlékezett az ereklyéről és azt kívánta, hogy egy fekete bársony, s arannyal díszített kazulát vigyenek Bátára, és gazdag ajándékokkal halmozta el az apátságot. 47 Vingárti Geréb Péterné - Mátyás király anyai unokatestvérének özvegye - szintén az előkelő zarándokok között szerepel. Ő egy egészen aranyos kazulát adott a bátai monostornak 100 forint értékben. 48 A hitújítás korában Scholcz György, Vajdahunyad lutheránussá lett várnagya egy jegyzőkönyv szerint így szitkozódott és emlegette az Erdélyben is jól ismert bátai kegyhelyet: „Hol vannak azok a rablók? Alamizsnás Szent János, Kapisztrán Szent János és más magyarországi szentek? Ha szentek, miért nem védték meg Budát és Magyarországot a török ellen? És hol van az a bátai Szent Vér? Miért engedte ez a bálvány, hogy felégessék és elpusztítsák a helyét és Magyarországot, ha igazán szent? ' Hogy mennyire ismerték a Szent Vért az egész országban bizonyítja még egy Erdélyből származó adat. 1420-ban a kolozsmonostori konvent előtt zajló gyilkossági ügyben az volt a megegyezés feltétele, hogy a gyilkossággal vádolt személynek az elhunyt Szucsági Orros Péter lelki üdve érdekében Bátára kellett zarándokolnia „ad limina sacratissimi sanguinis Christi". 50 Az 1480-as jubileumi búcsút a Karánsebesi Garalyschai Jakab ugyancsak Bátán nyerte el, amint ezt a Lénárd bátai apát által kiállított búcsúbullából ismerjük. 51 Garai Jób. Az ereklye közkedveltségét erősíthette, hogy az örmény Achatius a 14 segítőszent egyike volt, akiknek a tisztelete a középkorban nagyon közkedvelt volt. 41 Uo. 58-60. 42 SÜMEGI 2005, 98. 43 ICNAUZ 1890,49.; Báta évszázadai 1993, 96-97. 44 Báta évszázadai 1993, 89-90; SZERÉMI 1979, 102-104. 45 KÓNYI - HOLUB 1940, 31-35. 46 ENGEL 1984/85,983. 47 KNAUZ 1890, 48-49., Báta évszázadai 1993, 96-97. 48 KNAUZ 1890, 49.; Báta évszázadai 1993, 96-97. 49 Báta évszázadai 1993, 98. 50 ZSKO VII. 364.- „Krisztus legszentebb vérének küszöbéhez." 51 Báta évszázadai 1993, 71-72. 269

Next

/
Oldalképek
Tartalom