Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Sümegi József: Búcsújárás, zarándoklat a középkori Tolna megyében
5. kép: Lénárd bátai apát és Gosztonyi Tamás pécsi kanonok búcsúlevele az 1480. jubileumi Szentévből. Magyar uralkodók zarándoklatának emlékei A Tolna megyei Báta a középkori magyarságnak valóban nemzeti szentélye volt, amelyet a magyar uralkodók bátai zarándoklatai bizonyítanak a legjobban. A királyok közül az első adatunk Zsigmond királyról szól, aki először 1391-ben, Pozsegavárra menet fordult meg itt. 1395 április közepén a húsvéti ünnepek idején látogatta meg az apátságot, 1409 júliusában Pécsről jövet töltött négy napot az apátságban, 1420 szeptemberében pedig szintén járhatott Bátán. 52 1434ben az ő kérésére engedélyezte IV. Jenő pápa a búcsút azoknak, akik Űrnapján elzarándokolnak az ereklyéhez. 53 Hunyadi János többször is részt vett a bátai zarándoklaton és amint már említettük értékes adományokkal látta el az apátságot. 54 Mátyás király, ki a fennmaradt adatok szerint három alkalommal is hosszabb időt töltött a bátai monostorban, 55 szintén adott két arannyal átszőtt damaszt kazulát, két bíborszínű aranyos kazulát, egy pár damaszt dalmatikát, két bársony palástot és két dúsan aranyozott bársony antipendiumot. Fia, Korvin János herceg is az adományozók között volt. Ő négy bársony kazulát adott 200 forint értékben. 56 II. Ulászló király 1495-ben Pécsről jövet szakította meg útját, hogy meglátogassa az apátságot, majd 1501-ben még egy alkalommal felkereste a Szent Vér ereklyét. 57 II. Lajos kétszer is itt várta be késlekedő seregét. Először 1521-ben, majd 1526-ban, amikor a mohácsi csata előtt több napot töltött Bátán, s a csata előtt utolsó gyónását és szentáldozását is itt végezte. 58 A Jagellók családi kapcsolatai révén még külföldi rokonaik is részt vettek bátai zarándoklaton. A Magyarországon utazó Zsigmond lengyel herceg az 1500. év októberében minden bizonnyal azért változtatta meg eredeti útitervét, hogy a jubileumi búcsú kegyelmeit a bátai kegytemplomban nyerje el. 59 ZSKO II/2. 256., ZICHY VI. 632-633. LUKCSICS 1932-38, II. 123. KNAUZ 1890,48-49. RÁTHé.n.,216. KNAUZ 1890,48-49. Bátaszék története 1997, 1. 410. Báta évszázadai 1993, 89-90; 93-95. HOROGSZEGI 2005, 43. 270
