Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

3. térkép: Az ózsáki bérlet és tágabb környezete egy 1900-as évek eleji térképvázlaton (TMÖL, Közalapítványi uradalom i. 15208/1914.) Az ózsáki birtok határait Iß. Leopold Lajos és Szekszárd c. tanulmányomban (2006.) közölt átnézeti térképvázlat alapján jelöltem be. szereplő 2447 kat. hold mintegy 330 kat. hold többletét az 1882-ben még külön kezelt Keselyűs 50 kat. holdnyi területe (melyen két épület, a kocsma és az erdőőrlak állt) mellett vélhetően Somos görönd nevet viselő terület északi részének Ózsákhoz csatolása adta.

187 (Id. a 3. térképet, az 1-2. térképen csak a szűkebben értelmezett Ozsák területe látható). A 3. térképen jól olvasható, hogy nemcsak a Györkéi terület őrizte nevében (tó) az ártéri, vízjárta jelleget, hanem maga Ozsák (Ozsák-tó) is. Ezek ismeretében a közalapítványi uradalom különösen kemény feltételeket szabott szerződéskötésül. Nemcsak azt kötötte ki, hogy ahol természetes,, határok (erdők, vizek, mocsarak) nincsenek, Leopold fél méter széles, 1 méter mély árokkal volt köteles az ózsáki területet körülárkoltatni, hanem azt is, hogy a gazdaság belcsatornázási munkálatait és annak költségeit is egyedül volt kénytelen felvállalni. Emellett a vízkárokért sem vállalt felelősséget a bérbeadó uradalom, sem kártérítés, sem bérelengedés formájában.

188 Mindezek mellett Leopold Sándor jelentős összegeket fizetett évenként bérleti díjként: az 1882-ben tíz évre kötött szerződés szerint az év novemberétől az első két évben évi 7 774 forintot, 1884-től 1887-ig évi 8 288 forintot, az 1891-ig fennmaradó öt évben pedig évenként 11 914 forintot

189 Azonban a bérletszerződés feltételeiről, egyúttal a gazdaság kiépüléséről, Leopold Sándor tőkeinvesztálásának mértékéről további információkat is tartalmaz az 1882. évi szerződés. így például határozottan elkülöníti az uradalom tulajdonában lévő épületeket a Leopold által emeltektől. Az uradalom tulajdonában lévő épületek (1 béreslak, 1 ökör- és lóistálló, 1 birkaakol), illetve a 2 kút egyértelműen jelzik, hogy Leopold bérlete előtt Ozsákpusztán eredendően csak állattenyésztést folytatattak.

190 Ebben azonban már 1882-re is módosulás történt a szántóföldi gazdálkodás előtérbe helyeződésével, amelyet nemcsak az ökör- és lóistálló magtárrá történt átalakítása, hanem a Leopold Sándor által időközben emelt épületek sora (2 kukoricagóré, dohányszárító, malomépület, sertésólak) is bizonyít. Az uradalom néhány épülete és a Keselyűshöz tartozott még a „ régi bokros téglavetőhely " is. Leopold köteles volt a határ mentén ásott árkot két oldalról élő sövénnyel, vagy fasorral körülvenni. Az 1882. január 26-án kelt bérleti szerződés 6-7. és 15-16. §-ai, TMÖL, Közalap.urad. i. 443(4388)/1882. Ehhez jött még az óvadék összege is. Továbbá a bérlő, azaz Leopold Sándor kötelessége volt a gazdaságra eső községi adó és egyéb községi követelések (pl. utak fenntartásához való hozzájárulás) fizetése is. (bérleti szerződés 12-§-a) Az uradalom tulajdonában álló épületek felsorolására ld. 1882. január 26-án kelt bérleti szerződés 9. §-a, TMÖL, Közalap.urad. i. 443(4388)71882. 452