Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon
16. kép: A sokáig egyetlen ismert fénykép Leopoldról ebből az időszakból maradt ránk. (LITVÁN - SZŰCS 1977. 400-401.) Két legjelentősebb- már 1910 után írt művének (A presztízs /1912/, Színlelt kapitalizmus /l 917/) újrafelfedezéséhez csak az 1980-as évek második felére érett meg az idő. 130 Azonban megállapítható, hogy például az 1910-es évekre eső életszakaszának feltárására azóta se történt érdemi kísérlet, nem is beszélve 1920 utáni életéről, immár konzervatív-liberális tudományos közegben kifejtetett tevékenységéről. 131 E tanulmány megírásakor elsődlegesen az volt a célom, hogy ifj. Leopold Lajos Szekszárdhoz kötődő, ott zajló életszakaszát dolgozzam fel. Ezért itt csak az lehetett a feladatom, hogy a Huszadik Századhoz kötődő időszakát elhelyezzem életrajzában és megkíséreljem feltárni azokat az indokokat, melyeknek betudható, hogy az egypár évvel azelőtt még másképp érző, másirányban tájékozódó ifjú eljutott a szociológián keresztül a baloldali ideológiákig (szocializmus, anarchizmus). 132 A „zseniális outsider", avagy a kisvárosból jövő iß. Leopold Lajos részvétele a tudományos és szellemi életben Tavaly megjelent Iß. Leopold Lajos és Szekszárd c. tanulmányomban arra tettem kísérletet, hogy a habituson és a személyes tulajdonságokon túl megragadjam azokat, a jelentős mértékben Szekszárdhoz kötődő tényezőket, amelyek a polgári radikálisoktól történő eltávolodásában szerepet játszhattak. Ezek jelszószerű en: a családi származás, indíttatás, az ezek által meghatározott réteghelyzet, társadalmi státus, illetve a kisvárosi élet mindennapjai. Igen fontos momentumnak vélem, hogy ifj. Leopold Lajos 1900-as évek elején történt hazaköltözésével nemcsak egyetemi évei szakadtak meg, hanem ezzel együtt a fővárosi tudományos és szellemi élet mindennapjaiból, annak inspiráló közegéből is kiesett. Meglepő azonban, hogy a tudomány és a szellemi élet főállású, mondhatni hivatásos körein való kívülmaradás pozitív hatással is járhat. Leopold vonatkozásában erre utalhat a Jászi Oszkártól származó - A presztízs kapcsán rá alkalmazott -, „zseniális outsider" megjelölés is. Jászi ekképp fejezte ki elismerését aziránt, hogy Leopold szemlélete „üdítő életet hoz az 1 Jellemző, hogy a Huszadik Század körének munkáiból korábban szerkesztett két válogatás nem ezeket, vagy egyéb, akár 1900as évek elején írt - fajsúlyosabb műveinek valamelyikét közölte, hanem Szabó Ervin Marx és Engels válogatott művei-xö\ írt kritikáját. - PÓK 1982. 330-337. 131 A Leopoldra vonatkozó sokáig legrészletesebb - életút-ismertetés 1987-ben, A presztízst és a Színlelt kapitalizmust újraközlő E. Bártfai László tollából született. - E. BÁRTFAI 1987a. 5 E. BÁRTFAI 1987a. 132 Persze itt meg kell jegyeznem, hogy a szociológusok, polgári radikálisok szocializmus értelmezése eltért a munkásmozgalom felfogásától. 133 Részletesen CSEKŐ 2006a, 347-360. 442
