Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

iskolabölcsesség elavult és kiszárított problémáiba, ". 134 Persze ifj. Leopold Lajos nem volt teljesen outsider. Anyagi és egzisztenciális helyzete miatt ugyan a ,,céhszempontok"-tól függetleníteni tudta magát, de a honi tudományos, szellemi életben változatlanul részt vett, és külföldi tudományos körökkel is kapcsolatot tartott. 1900-1902-re eső hosszabb itáliai utazásait már említettük de az ezt követő években is hosszabb utakat tett pl. Németországba és Belgiumba. Személyesen ismerte De Amicist, Ferrerot, Ferrit, Loriát, Lombrosót, Bersteint és Kautzkyt, valamint Euckent. Am ekkoriban sem csak a marxizmus képviselői felé nyitott, hanem az utóbbi évek honi társadalomtudományában valamelyest újrafelfedezett kortársak, Tarde, Wundt és Simmel tömeglélektani irányultságú munkássága előtt is. Az 1900-as években írásai jelennek meg Olaszországban és Belgiumban. 135 1912-ben napvilágot látott műve, A presztízs pedig nem sokkal később angolul (1913) és németül (1916) is megjelent és talált jelentős nemzetközi visszhangra. Ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy a német szociológiára gyakorolt hatása mai napig maradandó. 136 Leopold már gyermekkorában bejárta Magyarország tájait, gimnazista éveiben pedig a külföldi vakációk is rendszeresek voltak. Később kialakult anyagi helyzete azután lehetővé tette a hosszabb külföldi utazásokat is. így nem meglepő, hogy Jászi 1905 februárjában Párizsban futott össze vele és Jacobi Líviával, ahol Leopoldék minden bizonnyal meghosszabbított nászútjukat töltötték. 137 Utazásait később a családalapítás mellett főként az egyre inkább irányítása alá kerülő ózsáki gazdaság mindennapos gondjai akadályozták. Ez természetesen fővárosi viszonylatban szintén igaz, hiszen a Budapestre való felutazásokat is egyre nehezebben tudta megszervezni, noha tudományos és közéleti szerepvállalása ezt igényelte volna. Lajost, - Gusztáv testvérével együtt - a Társadalomtudományi Társaság 1903 évi közgyűlésén választották a választmány tagjává, 1905 augusztusában pedig az Altalános Választójogi Liga egyik alapítója volt. 138 A társadalmi haladás irányáról szóló nagyszabású vitacikluson tartandó hozzászólásának időpontját is otthoni (szekszárdi) elfoglaltságai befolyásolták: „Másrészről tudni kell előre a pontos terminust, mikor beszélek, mert mint tudod, nem virraszthatok Pesten egyik ülésről a másikra. " 139 - írta ennek kapcsán Szabó Ervinnek. Végül 1904. április 22-én kerül sor előadására. 140 Pesti utazásai során a Bristol Szállóban lakott, s ehhez a szállodához hosszú éveken keresztül, egészen Budapestre történő felköltözéséig, 1919-ig hűséges volt. A Bristol Szállóban többször találkozott fővárosi ismerőseivel, ott látta vendégül többek közt Jászi Oszkárt, Szabó Ervint és Babits Mihályt. 141 VII. Családalapítás Szekszárdon Amint az 1900-as évek legelején ifj. Leopold Lajos tudományos pályakezdése egybekötődött bátyjával, Leopold Gusztávval, úgy házasságot is szinte egyidőben kötöttek. 1904 októberében egy közösen írt levélben jelentették be közelgő házasságkötéseiket Szabó Ervinnek: „Mit szólsz Guszti elhatározásához? Ó novemberben, én valószínűleg januárban nősülünk. Akkor Livivel alkalmasint Szicíliába utazunk. Egyebekben jó valánk és gazdálkodunk szorgalommal."} 4,2 A Tolnvármegye egyik 1904 novemberi számában tudósított ifj. Leopold Lajos és Jacobi Lívia eljegyzéséről. Az esküvőt végül 1905. január 8-án Budapesten tartották. 143 Míg Leopold Gusztáv a herceg Esterházy-hitbizományból kiterjedt birokokat bérlő dombóvári Honig Mór leányát, Honig Matildot vette el feleségül 144 , addig ifj. Leopold Lajos egy tehetős fővárosi középpolgári család leányával, Jacobi Líviával kötötte össze életét. 145 A tehetős pesti zsidó JÁSZI 1912,647. LITVÁN - SZŰCS 1977, 356., E. BÁRTFAI 1987b, 440. Bizonyítja ezt Bertalan Lászlónak a Szociológia c. folyóirat 1977/1. számában megjelent válogatása. - BERTALAN 1977. Jászi Oszkár Leopoldékkal történt találkozásáról - „Lajoskáékkal néhány szép órát töltöttünk. " - Somló Bódognak, illetve Szabó Ervinnek írt 1905. február 16-i és február 21-i leveleiben is beszámolt. - LITVÁN - VARGA 1991. 70-75. Tolnavármegye 1903. július 5, 3., 1905. szeptember 3 ifj. Leopold Lajos Szabó Ervinnek írt 1904. február 12-i levele. - LITVÁN - SZŰCS 1977, 434. Tolnavármegye 1904, május 1, 3.; Ifj, Leopold Lajos előadása megjelent: A társadalmi fejlődés iránya. Politzer, Bp., 1904, 218­227. vö. GÁL 1968, 1011.; PSZL, Szabó Ervin i., Ifj. Leopold Lajos levelei, 58-59. levél Amint Leopold Gusztáv írta: „Jövő csütörtökön vőlegénye leszek Honig Matild dombóvári szép és bájos leánynak. " - PSZL, Szabó Ervin i., Ifj. Leopold Lajos levelei, 35. levél Tolnavármegye 1904. november 6, 2., 1905. január 1, 4. Leopold Gusztávék eljegyzése 1904 októberében volt Dombóváron. Tolnavármegye 1904. október 9, 3. Jacobi Lívia édesapja dr. Jacobi Samu ügyvéd volt, emellett korának egyik legjobb amatőr sakkozója, a Magyar Budapesti Sakk Kör tiszteletbeli elnöke. Édesanyja Brachfeld Vilma volt. 443

Next

/
Oldalképek
Tartalom