Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

szociológia kibontakozóban lévő honi térhódítását.

125 Részben ehhez járultak a kiéleződő szociális, társadalmi feszültségek, amely egyre leplezetlenebbül mutatták meg a liberalizmus válságát úgy Európában, mint Magyarországon. Ráadásul az 1890-es évek hazánkban rég látott politikai válságok, az egyházpolitikai viták során felizzott szenvedélyek jegyében zajlottak, elősegítve egy, a regnáló liberalizmust élesen elutasító szellemi és politikai irányzat, az új konzervativizmus megszerveződését is. Mindez a század végére az egyetemen, a diákok közt is éreztette hatását. Ugyanis az újkonzervatív erőkkel a hallgatók széles körei szimpatizáltak, s bár ezen irányultságú diákok nagy visszhangot kiváltó akcióira csak 1900-1901-ben került sor, az azokat mozgató ellenérzések már korábban megvoltak. Az 1900 tavaszán kezdődő keresztmozgalom, illetve az egy évvel később eszkalálódó Pikler-ügy nemcsak liberalizmusellenes és antiszemita színezetű volt, hanem az utóbbi során az új tudományos szemlélet, a szociológia ellen is irányult.

126 Ha ifj. Leopold Lajos amint feltételezem - asszimilációja alapvetően töretlen volt is 18 éves koráig, bizonyára a pesti egyetemen ezekben az években több olyan élményben, visszajelzésben volt része, amely nem volt szinkronban a nemesi meghatározottságú honi liberalizmusnak lelkében élő képével, a magyar kultúra iránt táplált érzelmeivel.

127 A szociológia tudományához lassan hozzákötődő hiedelem, hogy a társadalom struktúrájának megismerése révén működésének befolyásolása, annak megjavítása is elérhető, az amúgy jellemzően polgári származású értelmiségieket is nyitottá tett a marxizmus iránt. A Huszadik Század körül gyülekező értelmiségiek, a Társadalomtudományi Társaság magja, a későbbi polgári radikálisok, szélesebb értelemben pedig a honi közjogi viszonyokat a demokrácia irányában reformálni szándékozó polgári demokraták, számarányukhoz képest jóval magasabb arányban kerültek ki az urbánus, azaz városi polgári, középosztályi - jelentős részben zsidó származású rétegekből. Ezt a jelenséget a zsidóság szempontjából gyakran említi a köz- és magánemlékezet amiképpen a történettudomány is - a különbözőképpen szocializált, más értékpreferenciával és felfogással bíró apák és fiúk nemzedéki ellentéteként. Nyilvánvaló, hogy ez ifj. Leopold Lajos miként testvére, Gusztáv - és apjuk, Leopold Sándor viszonyában is konstatálható. Hogy ez a nemzedéki differencia, vagy épp ellentét nem vezetett olyan elmérgesedett viszonyhoz, mint sok más esetben, az a család belső dinamikáján és a személyközi viszonyokon túl vélhetően ifj, Leopold Lajos személyiségének is betudható. Mindenekelőtt nem volt lázadó típus. Legalábbis nem olyan, akinek cselekedetei mélyen indulatalapúak, vagy éppen személyes frusztrációból táplálkoznak. Idealista volt, erős szociális érzékenységgel, de józansága, realitásérzéke, szellemi függetlenség iránti igénye idővel eltávolította az egyre doktrinerebbé váló polgári radikálisoktól. Lényegében 1909-ig sorolható szorosan a Huszadik Század köréhez. Addig a munkásmozgalommal, szociáldemokráciával is élénk kapcsolatot ápolt. Utóbbi leginkább a Szabó Ervinnel való baráti kapcsolatban, illetve a Népszavának küldött írásokban merült ki. 1907-1908-ban előadást tartott a munkások számára szervezett Társadalomtudományok Szabad Iskolájában, a Huszadik Században pedig 1910-ig publikált.

128 Jelen tanulmánynak nem feladata Leopoldnak a Huszadik Század körében, a Társadalomtudományi Társaság tagjaként kifejtett munkásságának részletes tárgyalása. Eletének, működésének messze ez az a polgári radikálisokhoz kötődő - időszaka a legismertebb, miközben a többi homályban marad(t). Ami az 1980-as évek végéig ismert volt róla, azt a polgári radikálisokról szóló munkák utalásai szolgáltatták.

129 125 Ld. erről GYÁN1 2004. 126 Pikler-ügy lényegét -- tömören megfogalmazva - az adta, hogy az újkonzervatív erőkkel szimpatizáló, jobboldali radikalizmusba hajló hallgatók kifogásolták, hogy Pikier Gyula szociológiai szempontú megközelítésből, leegyszerűsítve mondhatjuk talán úgy, materialista felfogás szerint tartotta a jogbölcselet előadásait. Az 1900-1901. évi egyetemi diákmozgalmakról ld. SZABÓ 2003, 184-213.; Egyik 1901 májusi számában dr, Leopold Kornél lapja, a Tolnavármegye vezércikkben állt ki Pikier Gyula mellett. Tolnavármegye 1901. május 5. 1-2. 127 A magyar irodalom iránti szeretetéről, Gyulairól, Vajdáról, Jókairól és Kossuthról írt verseiről, cikkeiről az iskolás éveiről szóló fejezetekben már írtunk. Ennek lelki hátterét világítják meg Leopoldnak későbbi, Ady Endre költészetének rá gyakorolt hatása kapcsán tett visszaemlékező sorai is: Ady „verseitől úgy el voltam ragadtatva, mint legragyogóbb gimnáziumi éveimben is ritkán. ". - LITVÁN - SZŰCS 1978, 330. 128 Az 1907 tavaszi szemeszterben a Halál szociológiája-ról, 1908 őszén pedig A fattyú-kapitalizmus címmel tartott kurzust. PSZL, 721, fond, 1/285. őrzési e. (Társadalomtudományok Szabad Iskolája programja) 3. ill. 7. pallium 129 Ebben kivétel volt a két kötetes Szabó Ervin-levelezés, amely ifj. Leopold Lajos 28 levelét közölte. - LITVÁN - SZŰCS 1977., LITVÁN SZŰCS 1978. 441