Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

10. szám. TANULÓK LAPJA 157 15. kép: Ifj. Leopold ezt megelőzően, gimnazistaként is járt már Itáliában. Ezt bizonyítja a Tanulók Lapjában 1897-ben megjelent Velencei emlék c. verse is. Minden bizonnyal a nyolc év korkülönbség, illetve az eltérő tanulmányok (pesti kereskedelmi akadémia, majd magyaróvári akadémia egyrészről, pesti tudományegyetem másrészről) is szerepet játszottak abban, hogy Lajost, Samutól eltérően már döntően nem a köztörténeti indíttatású érdeklődés, illetve a felekezeti ügyek felé való nyitottság jellemezte, hanem a szociológia iránti elkötelezettség. Ez utóbbi a társadalmi folyamatok mélyén húzódó törvényszerűségek megismerésével kecsegtetett, amely a vérmesebb korabeli remények szerint a megszerzett ismeretek birtokában a társadalmi viszonyok tudatos alakítására is lehetőséget ad. A századelő szociológiai mozgalma a tudomány mellett így a közéletről, aktuális társadalmi kérdésekről, politikáról is szólt. Ennek jegyében zajlott ifj. Leopold Lajos elkövetkező öt-hat, fiatal korához passzoló, mozgalmas éve. VI. A Huszadik Század körében, a szociáldemokrácia vonzásában Az előbbiekben már két lehetséges indokát is megneveztem annak, ami ifj. Leopold Lajosnál a 15-18 éves korában még meglévő szabadelvű tradíció meghaladásához elvezetett: egyrészről a századvég időszakát, amelynek sajátságos jelenségcsokrát a modernitás szóval is szokták jelölni, másrészről egy új tudomány, a 440