Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

10. a-b kép: A polgári fiúiskola a szekszárdi Garay téren, (VIIÉZ-V. KÁPOLNÁS 2004. 34., WMMM Történeti Gyűjtemény) Az 1889/90. tanévet Lajos már a polgári fiúiskolában kezdte. A kitűnő szintet itt sem érte el, ám magabiztosan hozta jeles bizonyítványait, melynek érdemjegyeit csupán egy-két tantárgyból szerzett kettes érdemjegye mely a korabeli fordított osztályozás rendje szerint a ,jó"-nak felelt meg - „csúfította", Már a polgári iskolai évek során megmutatkozott, melyik tantárgyakat tanulja nehezebben, vagy érdeklik kevésbé. (Ezekből a tárgyakból később a gimnáziumban is gyengébb osztályzatokat szerzett.) Tornából például a polgári iskola négy éve alatt egyszer sem kapott jelest, vagyis egyest, de rendre „hibádzott" a bizonyítvány a szabadkézi rajznál, sőt egy ízben a mértani rajznál is. Viszont, ami egy humán beállítottságú embernél, későbbi társadalomtudósnál meglepő, latinból egyik év végén sem kapott egyest, sőt harmadik osztály végén, az 1891/92-es tanévben éppen csak „megfelelt" (hármas). A többi tantárgyból Lajos jeles volt, sőt a későbbi pályafutás szempontjából fontos tantárgyakban (magyar, történelem, földrajz) már ekkor tehetségesnek mutatkozhatott.

80 Összességében jó tanuló volt, sőt negyedikben sikerült osztályelsőnek is lennie. Tanárai közt feltétlenül meg kell említenünk osztályfőnökének, Kovács Dávidnak a nevét, aki a mennyiségtant és negyedikben a természettant tanította. Földrajztanára az iskola igazgatója, Krammer János volt, míg Leopold kedvenc tantárgyait, magyart illetve történelmet Molnár János és Polgár Alajos tanították. A vallástant az izraelita felekezetűeknek dr. Ungár Simon tartotta. Gimnáziumi évek Baján, 1893-1897 Mielőtt rátérnénk a bajai iskolaévekre, feltétlenül szót kell ejteni arról, hogy egy izraelita felekezetű fiú akinek édesapja ráadásul vezető tisztségeket viselt a neológok országos szervezetében miként került a ciszterci rend által működtetett főgimnáziumba. Elsőször is azért, mert 1893-ban még nem működött Szekszárdon gimnázium.

82 Másrészt tudni kell, hogy a korszakban igen gyakori jelenség zsidó diákok színvonalas oktatást nyújtó katolikus, vagy épp protestáns fenntartású gimnáziumokban való továbbtanulása.

8

' A gimnáziumok jelentős része egyházi fenntartású volt, s az is tény, hogy az izraelita 0 Ifi, Leopold Lajos polgári iskolai érdemjegyeiről Id.: Szpffl.ért. 1889/1890, 31., 1890/1891, 28-29., 1891/1892, 30-31., 1892/1893, 28, 1 Uo,; Ennek megfelelően ifj, Leopold Lajos szorgalmáért és jó magaviseletéért minden egyes év végén jutalomkönyvben részesült, Szpffl.ért. 1889/1890,9., 1890/1891,7,, 1891/1892, 13., 1892/1893, 10. "' Majd csak 1896-ban valósul meg ez a típusú tanintézmény, és egy évvel később adják át az iskola épületét. 3 Az iskola 1896/1897. évkönyvének a Tóth Kálmán Önképzőkörről szóló fejezetében a szigorú követelmények filozófiájáról is olvashatunk: „A harmadik szempont jelentőségéi a létért való harc magyarázza meg. Az egyénnek és az összesnek küzdenie kell a 430