Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Balázs Kovács Sándor: Sírversek a sárközi temetőkből (Bogár István gyűjtése alapján)

18. (Három sirkő egymás mellett) (Első kő) Itt nyugszik/ Két testvér, egy édesanyának/ Kedvesei voltak de már./ Porrá váltak/ NAGY SARA volt nevem/ Kedves öcsém Sándor/ Tizenöt év után hozzád tértem már most/ Kedves párom hívták/ PAPRIKA SÁNDORNAK/ Tizenöt éveket töltöttünk egymással/ Az édes atyámat hívják/ NAGY SÁNDORNAK/ Kedves szülő anyám/PORKOLÁB SÁRÁNAK Isten fizesse meg velem tett jóságtok/ Végórátok után ismét majd megláttok/ Fogadott Leányom Szellet Judith az Isten áldjon meg/ Adjon hü gyámolót kívánom te neked/ Ha eljön nektek is majd a végórátok/ Viszont ismét újra minket majd megláttok Meghalt 1887-ik évben. (Második kő) Én legszebb virág koromban/ Szóltam a föld gyomrába/ Eletemnek szép idejét/ Halál fájdalma tépte szét./ NAGY SÁNDOR volt az én nevem/ Tizennyolcz éveket éltem/ A mord halál kaszája ki vága./ Édes atyám, édesanyám gyászos siralmára/ NAGY SARA kedves testvéremnek/ / De már tovább nem élhetek/ Az Isten legyen veletek. 1872 évben/ Kivitettem a gyászos temetőbe. (Harmadik kő) E gyászos sirban leányka/ SZELLET JUDIT Eletem legszebb arany idejében/ Szálltam a föld gyászos keblébe/ Midőn mátkám tőlem jegyet váltott/ Azon perczben a halál levágott/ Tizenöt éves és egy hónapos korban/ Tétettem e gyászos koporsómba./ Születési helyem volt Váralja/ Ott születtem e világra./ Szellet János volt az édes atyám/ Kis Eva kedves szülő anyám/ testvérim Sógorom kik éltek/ Isten legyen tiveletek/ Porkoláb Sára jó nevelő anyám/ A te jóságodért szóljon áldás reád. 1890 november 29 napján/ Szállott a halál angyala reám/Béke hamvaira.

34 19. Siri emlékemen néhány sor mutat/ E sirban nyugovóra, halandó nézd meg azt/ Utolsó fiág én kit e sir hantjafed./ Viseltem életemben/ TÓTH PÁL ISTVÁN nevet/ 55 évekig terjedt éltem száma/1889 november havában/ Kedvesimtől orvul ragadt el az halál/ kérlelhetetlen nyila elébe mi sem áll/ Karjaim kitárom férj s szerető atya/ Áldásom reátok kik még vagytok hátra./ Nőm BORDAS ERZSÉBET/ Ide várlak hozzám/ Ha majd a neked mért páján végig jutván/ Kedves leányaim Eva és Erzsébet/ Ti is majd én hozzám e sirba tétettek/ Kedves unokáim gyászos sirom felett/ Mindjátok béke legyen/ E hamvak felett. 5 20. Itt nyugszanak a földben/ Öreg BOTOS JÁNOS/ Aki élt 84 évet, meghalt 1876-ban/ Szinte itt portának egymás mellett sorban/ Akik egymás után szállottak a porba 1868. nov. 8. között. Zsikó Péterné Nevendős Erzsébet haláleseténél az alsónyéki lelkipásztor a következő halál okot írta be: „estve lefeküdt ágyába reggel holtan virradt fel", 55 éves volt. Zsikó Péternek 1867-ben 37 kh. földje volt. Nagy Sándor és Sára szülei: Nagy Sándor és Porkoláb Sára. Nagy Sándor 1854. dec. 21. és 1972. szept. 12. között élt, 17 évesen halt meg. Nádi Péterné, majd Paprika Sándomé Nagy Sára 1849. szept. 1, és 1887. máj. 2. között élt, 38 évesen halt meg. Nagy Sándornak 1883-ban 22 kh, földbirtoka volt. Tóthpál István szülei: Tóth Mihály és Tóth Éva. Tóthpál István 1832. ápr. 21. és 1889. nov. 15. között élt. Felesége Bordás Erzsébet volt. Két testvére: Mihály és Éva. Három leányuk közül kettő érte meg a felnőttkort. Tóthpál István 1883-ban 26 kh, földbirtokkal rendelkezett. 356