Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Sümegi József: Búcsújárás, zarándoklat a középkori Tolna megyében
Hídvégi Kozma fia Demeter a Szűz Mária tiszteletére szentelt nyéki plébániatemplom Szent Anna oltárának igazgatója személyesen zarándokolt a pápai udvarba. 3 Az 1500. jubileumi szentév alkalmával sokan járhattak Rómában megyénkből, ugyanis közülük Asszonyfalvai István, 4 Madocsai Fábián és György, 5 Mórágyi János és felesége Margit, 6 Kömlődi Báthor György, 7 Sági Pál és felesége Katalin, 8 be is léptek a római Szentlélek Társulatba. Hazánk területén is voltak országos hírű zarándokhelyek. Ezek közül a legfontosabbak Szent István és Szent Imre székesfehérvári, Szent László váradi, Szent Margit Nyulak-szigeti, Szent Gellért püspök csanádi, Szent Simeon zárai, Remete Szent Pál budaszentlőrinci, Alamizsnás Szent János budavári és Kapisztrán Szent János újlaki sírjai, valamint a bátai Szent Vér ereklye voltak. Püspöki székesegyházak, prépostsági, apátsági templomok ereklyéik révén lettek egy-egy kisebb közösség kedvelt zarándokhelyeivé, s e helyi kultuszt pápák és püspökök az itt elnyerhető búcsúk engedélyezésével segítették. 9 Pécs szakrális szerepe a középkorban A középkorban Pécs nemcsak igazgatási központja volt az egyházmegyének, hanem komoly kultuszközpont szerepet is betöltött. A 15. században szervezett zarándokutak egyik állomása volt. 10 Mivel Tolna megye a pécsi püspökséghez tartozott, az egyházmegye központját és annak kegyhelyeit a tolnaiak is gyakran látogathatták. Több olyan pécsi templomról maradtak fenn források, amelyek zarándokhelyként is funkcionáltak. A székesegyház az egyházmegye főtemploma, a püspöki liturgiák színhelye volt, benne 24 oltár állt és itt volt Szent Mór és Péter király sírja. 1345-ben VI. Kelemen pápa engedélyezett búcsút azoknak, akik nagycsütörtökön, valamint Péter és Pál apostolok ünnepén felkeresik, 11 1366-ban pedig Vilmos püspök kérésére részesült újra búcsúkiváltságban. 12 A középkori pécsi misekönyv egyik bejegyzése szerint 1351-ben Miklós pécsi püspök a flandriai Gentből, az ottani bencés kolostorból hozta Pécsre Szent Livínusz püspök és vértanú ereklyéit. 1355-ben a várban a székesegyház északi oldalán egy kápolnát építtetett a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére benne 8 oltárral, s itt helyezte el az ereklyéket. Ugyanebben az évben VI. Ince pápa a kápolnát meglátogatóknak Karácsonyra, Húsvétra, Áldozócsütörtökre és Pünkösdre, valamint Szűz Mária négy nagy ünnepére, továbbá a nyolc oltár patrónusának, köztük Szent Livínusz püspöknek az ünnepére (november 12.) búcsút engedélyezett. 13 E kápolnában temették el az alapító püspököt is, akinek szintén kialakult valamiféle vallásos tisztelete. Oláh Miklós elmondja, hogy a sírja mellett volt felfüggesztve vezeklőöve és szőrcsuhája, amelyeket életében hordott. Az is köztudott volt róla, hogy míg napközben népét kormányozta, éjszaka a szomszédos erdős hegyre kijárva vállain fát hordott le, és a szegényeknek segített. 14 A Szent Bertalan templom a város főplébániája volt. Bertalan pécsi püspök Szent Bertalan bal keze ereklyével ajándékozta meg, s így az apostolereklye révén a város fontos kultuszközpontja lett. Kilenc oltárát ismerjük, melyek közül több is rendelkezett búcsúkiváltsággal. 15 1401-ben IX. Bonifác pápa a ferences rend pécsi Szent Ferenc templomának Virágvasárnap és Sarlós Boldogasszony ünnepére az első vesperástól a második vesperásig terjedő időre ugyanazt a búcsúkiváltságot adta, mint amit az Assisi falain kívül fekvő Portiuncula templomban lehetett elnyerni. Az itteni zarándokhely 3 LUKCSICS 1931,1.219. 4 Mon.Vat. 1/5.6,80. 5 Uo.l01. 6 Uo.ll7. 7 Uo.ll9. 8 Uo.l33. 9 Korai Magyar Történeti Lexikon. 742. 10 Legendák és csodák 442. - Kapisztrán János szenttéavatási tanúvallomásaiból ismerjük, hogy budai asszonyok szervezett zarándokutakon vettek részt, amelynek célállomásai Báta, Pécs és Újlak voltak. 11 FEJÉR IX/1. 296. Dl 67693. 12 BOSSÁNYI II. 444-445. 13 FEJÉR IX/2. 418-419. Aranyos Mária kápolnára vonatkozó búcsúengedély. 14 OLÁH 1998,517. 15 TÍMÁR 2003, 54. 264
