Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Sümegi József: Búcsújárás, zarándoklat a középkori Tolna megyében

nagyságát mutatja, hogy a ferences házfőnök nyolc időszaki gyóntatót alkalmazhatott a búcsú elnyerésének napjaira.

16 A 15. század végén a pécsi domonkos kolostornak is volt Szent Vér ereklyéje, amelyet a templom sekrestyéjében őriztek. Mivel ide nők nem léphettek be, ezért 1491-ben a domonkosok a pápához fordultak, hogy engedélyezze ideiglenesen a nők részére is az ereklye látogatását. A pápa utasítására kápolnát kellett az ereklyének építeni, ezt a Szent Vér kápolnát 1492-ben szentelték fel.

17 Ugyancsak Baranya megyében, de Tolna megye déli részéhez egészen közel volt egy jelentős Mária kegyhely a bodolyai Szűz Mária templom, ahol a velencei Szent Márk templom búcsúkiváltságát lehetett elnyerni. Ennek a búcsújáróhelynek a látogatottságára jellemző, hogy búcsúk alkalmával hat időszaki gyóntató alkalmazására adott lehetőséget a pápa.

18 2. kép: Apát Szent Vér ereklyével. A garamszentbenedeki Szent Vér oltár szárnyképe. Országos hírű búcsújáróhely Tolna megyében: Báta Báta bencés apátsága a 14. század végétől vált országszerte híres búcsújáróhellyé. Csodálatos KrisztusVére ereklyéjéről az írták a szemtanúk, hogy az „Oltariszentsegben látható Krisztus Vére testének részecskéjével együtt"™ Az ereklyének tulajdonította Garai János kiszabadulását a fogságból, s ez a zarándoklat országosan is ismertté tette a monostor templomát, ahova jobbágytól a legelőkelőbb urakig zarándokolt a nép. Nagy Lajos királyunktól az ifjú II. Lajosig szinte minden magyar király elzarándokolt ide, 16 ZSKO. II/l. 126., FEJÉR X/4. 97., Mon.Vat.I/4. 327. I7

HARSÁNYI 1938,315-316. 18 ZSKO. II/l. 159., Mon. Vat. 1/4, 395. 19 RANSANUS 65. 265