Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csek Ernő: A tejszövetkezetek kedvezőtlen hatása a paraszgyermekek tejfogyasztásának alakulására. (Ifj. Leopold Lajos múlt század eleji szociológiai felmérésének tanulságai)

Bár látható, hogy ifj. Leopold Lajos törekedett, hogy az ország eltérő földrajzi adottságú területeiről, mint pl. a Dunántúl dombvidékeiről, az Alföldről, vagy a Felvidék hegyvidékeiről is információkhoz jusson, sőt pl. Tolna megyén belül is törekedett arra, hogy eltérő társadalmú, kultúrájú tájakról (sváb Völgység, református magyarok lakta Sárköz) szerezzen be adatokat, azok területi egyenlőtlenségét ez nem ellensúlyozhatta. így az információk ilyen mértékű területi egyenetlensége az adatszolgáltató települések relatíve csekély számával kiegészülve természetesen nem tették, nem teszik lehetővé, hogy a kitöltött kérdőívekből nyert adatokat általános érvénnyel bíróknak tekintsük, illetve azt az ország egész területére vonatkoztassuk. Ezzel maga Leopold is tisztába volt. Ahogy a tejszövetkezetek paraszti háztartásra gyakorolt negatív hatásának leírásakor megjegyezte, hogy az „Nem áll ez így általánosságban, de igen sok helyen kétségtelen (...)", úgy felmérése, illetve az annak során szerzett adatok, adalékok kapcsán is leszögezte, hogy „Az eredmények bizonyára hiányosak, hézagosak, és általánosításról szó sem lehet. " (357, 366. p.). Mivel a kérdőív során beszerzett, kivétel nélkül szöveges válaszoknak köszönhetően a tanulmányban komolyabb adatsorokkal sem találkozhatunk, a mai tudományosság elvárásai felől Leopold felmérésével, annak egzaktságával kapcsolatban további hiátust konstatálhatunk. Azonban nem feledkezhetünk el arról, hogy az ifj. Leopold Lajos érdeklődését kiváltó kérdésekben - a tej paraszti háztartásokból való elvonásának mértéke, az ezt pótló élelmiszerek minősége, a tejből nyert pénz mi módon való elköltése - értelemszerűen sem korabeli statisztika, sem tej szövetkezetek által vezetett kimutatás, de (helyi) közigazgatási adatszolgáltatás sem állt rendelkezése, nem volt igénybe vehető.

1

" Ahogyan nem várhatóak el a hazai (agrár)szociológia kezdeti, tudományos intézményesülés előtti időszakában született munkától a csak intézményi feltételrendszer meglétében elvégezhető (alap)kutatás sem. I4 így Leopold az empirikus szociológiai kutatómunka még hosszú éveken, évtizedeken keresztül - gondoljunk csak arra, hogy a Braun Róbert féle kérdő-ívszerkesztési alapelvek is csak 1913-ban jelentek meg

15- legjárhatóbb útját, a kérdőíves felvételt választotta. Természetesen a kérdőíves felmérés korabeli hiányosságai Leopold vizsgálata kapcsán is fennállnak, gondolván itt a válaszadó esetleges szubjektivitására, hiányos tájékozottságára, akár a szöveges válaszok pontatlanságra, az egymással való megfeleltetés problémáira. A helyi értelmiség (lelkészek, orvosok és tanítók) által kitöltött kérdőívek alapján a településeket Leopold három csoportra osztotta: • Azokra, amelyekben a tej szövetkezetek működésének, illetve a közvetítő kereskedelemnek köszönhetően jelentősen romlott a parasztgyermekek tejjel való ellátottsága, az akár teljesen el is maradt étkezésükből. • Azon településekre, melyek esetében a gyermekek tejfogyasztása csak részben csökkent, vagy minőségileg gyengébb tej (termék) váltotta fel a nyerstejet. • Illetve azokra, ahol a tej szövetkezetek megalakulása nem volt kedvezőtlen hatással a gyermekek tejjel kapcsolatos táplálkozási szokásaira. Az első csoportba a harminc település közül tizenkettő került. E tizenkét községgel kapcsolatos válaszok főbb információit a könnyebb átláthatóság kedvéért az I. táblázatba foglaltam. (358-361. p.) L Maga Ifj. Leopold Lajos az agrárszociológia korabeli állapotáról a következőket írta: „Az agronómus feladata e tekintetben közel sem oly súlyos, mint a mezőgazdaság társadalmi jelenségeit kutató búváré. Közöny, gyanakvás, félreértés állítják el az utóbbinak útját. Nyoma veszett genezis, megbízhatatlan statisztika, egy oldalról választott nézőpontok késleltetik. Elhanyagolt utakon jár s hogy úgy mondjuk, egymaga végzi a mérnök és a napszámos munkáját. A múlt adalékai inkább a földbirtok és a parasztság állapotának külső elrendezéséről szólnak. Márpedig, ahol a kivetett munka miként való elvégzése, a parasztság munkabírása és munkaügyessége, fogyasztóképessége, egészsége, a munkáltatások pszichikai visszahatása és másfelöl a föld állapota, üzeme, erőbírása, alkalmatossága kerülnének szóba, csupán keskeny részeken át, ha elláthatunk. " LEOPOLD, IFJ. 1906. 74-75. 14 vö. TÓTH PÁL 1984. 12-16. 15 BRAUN 1973. 386