Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Csekő Ernő: Ifj. Leopold és Szekszárd
az iskolabölcsesség elavult és kiszárított problémáiba. ". Másrészről ez következett a fővárosi szellemi elit átlagától eltérő élethelyzetéből (vidéki/kisvárosi indíttatás és életkörülmények, 2500 kh.-nyi birtokon való gazdálkodás) is. Rendelkezésre álló forrásaink szerint ifj. Leopold Lajosnak 1909/1910-ig volt élénk a kapcsolata Huszadik Század körével, illetve a szociáldemokráciával. E kapcsolatok a sürü és kiterjedt levelezés mellett Budapestre való gyakori felutazást is igényeltek. Persze figyelembe kell vennünk, hogy amint a gazdaság irányítása mindinkább az ő kezébe került át, egyre nagyobb mértékben volt kénytelen a mezőgazdasági munkák ritmusához igazítani pesti programjait. így például 1904-ben a társadalmi haladás irányáról tartott nagyszabású vitacikluson tartandó hozzászólásának időpontja is nagyrészben az otthoni (szekszárdi) gazdasági elfoglaltságainak függvénye volt. " „Másrészt tudnom kell előre a pontos terminust, mikor beszélek, mert mint tudod, nem virraszthatok Pesten egyik ülésről a másikra. " ' - írta egyik levelében Szabó Ervinnek. A Leopold testvérek, és így Lajos is, nemegyszer a gazdaság állapotáról, aktuális mezőgazdasági munkákról is tájékoztatták egy-két sor erejéig fővárosi barátaikat. S nemcsak az 1905-ös aratósztrájk alkalmával, ami Szabó Ervinek érdeklődésére is számot tarthatott, hanem például ily módon is: „Egyebekben jó valónk és gazdálkodunk szorgalommal. " illetve 1904 júliusára vonatkozóan: „meleg van, gyönge termés, óriási sertésvész és hasonló jók". 8 Ifj. Leopold Lajos hétköznapi tevékenységének szinterei: ózsákpusztai gazdaság, Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank Ifjúkorának egyetemi, majd közvetlen egyetem utáni éveiben Leopold előbb az anarchizmus, majd a szocializmus nézeteivel kacérkodott, tanulmányaiban részben azzal foglalkozott. 69 Ez társadalmi státusz, valamint a vallott értékpreferenciák tekintetében is eltérés volt az atyai örökségtől. 70 Ami Leopold Sándort, a bankelnököt, nagybérlőt, egyúttal felekezeti elöljárót nyilván nem töltötte el határtalan jóérzéssel. „Nincs ezeknek az embereknek hazájuk, kérem; se hazájuk, se erkölcsük. Hol vannak ezek egy Arany Jánostól: de még egy Kiss Józseftől is, kérem! - Schap ringernek különös oka volt haragudni ezekre a modern, vad irodalmárokra, akik mind lumpok és szocialisták, s akik egészen megbolondítják az ő fiait is, kivált Dolfikát, mert Dolfinak azóta semmi hasznát sem lehet venni az üzletben. Félős, hogy, kérem, még pénzbe is kerülnek ezek. " 7I- írta Babits az öreg Schapringer panaszaiként a Halálfiaiban, megörökítve valamit a Leopoldokra és tágabb értelemben a zsidóság egy tekintélyes részére - is jellemző nemzedéki ellentétből. 72 Azonban ameddig az egyik legnagyobb korabeli magyar bank ügyvezető igazgatójának fia, a marxista filozófus Lukács György gyökeresen szakított, élethelyzetére, életmódjára is kiterjedően édesapja örökségével, addig ifj. Leopold Lajos esetében a családi örökség továbbvitele figyelhető meg. Az előző fejezetben utaltunk rá, hogy az egyetemi évek után Szekszárdra történő hazatérte vélhetően családi döntés volt, és többek közt Leopold Sándor gazdasági pozícióinak továbbvitelét volt hívatva garantálni. így ifj. Leopold Lajosnak réteghelyzetét, illetve az abból szorosan következő gazdasági érdekeit 1 Jászi meglátása teljes egészében így hangzik: „ Valami zseniális outsiderség vonul a könyvön végig, mely gyakran üdítő életet hoz az iskolabölcsesség elavult és kiszárított problémáiba, de amely a jelzett terek módszertani nehézségeit olykor még fokozza elfogadott terminus technikusok negligálása avagy újak önkényes kovácsolása által. " JÁSZI 1912. 647. 66 Leopold Szabó Ervinnek írt 1904. március 18-i levele. Közli: LITVÁN 1977. 463. 67 Leopold Szabó Ervinnek címzett 1904. február 12-i levele. Közli: LITVÁN 1977. 434. 68 Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (PSZL), Szabó Ervin iratai (729. fond), ifj. Leopold Lajosnak írt levelek (35. állag), 34. illetve 51. levél 69 Persze itt meg kell jegyeznünk, hogy a szociológusok, polgári radikálisok szocializmusértelmezése eltért a munkásmozgalom felfogásától. 70 Amint 1903. szeptember 16-i levelében Leopold Szabó Ervin személyes életpéldája kapcsán megfogalmazta: „Te mutatsz nekünk, kezdőknek, példát miként kell és lehet magunkat a megszokott milieu puha gályarabságából kiszakítani". PSZL, 729. fond, 35. állag, 12. levél; LITVÁN 1977. 337. 71 BABITS 1984. 495.; Ifj. Leopold Lajos, Gusztáv bátyjával karöltve, például Szabó Ervint is több alkalommal támogatta. Volt amikor pénzzel segítették rajta, volt amikor azzal, hogy Szabó Gusztáv sárszentágotai kúriájának vendégszeretetét élvezhette. így például 1904 tavaszán és 1910 nyarán, de életének utolsó nyarán is Szabó sok időt töltött Ágotán. Gál István adatai szerint ott írta A társadalmi és pártharcok a 48-49-es forradalomban c. művét. Id. Leopold Gusztáv Szabó Ervinnek írt levelei. LITVÁN 1977. 471; LITVÁN 1978. 784; GÁL 1968. 1010. 72 Lukács György édesapja, Löwinger (később Lukács) József az egyik legnagyobb hazai bank, az Általános Hitelbank ügyvezető igazgatója volt. KÖVÉR 2005. 106-107. 355
