Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold és Szekszárd

kellett baloldali elveivel, szociális érzületével összeegyeztetnie. Az előző ellentét főleg ifjúkorában, az 1900as években lehetett éles, de a Huszadik Század körének tagjaként, a szociáldemokrácia pártolójaként sem okoz neki komolyabb problémát, hogy gazdasági tevékenységének színterein - az ózsákpusztai gazdaságban nagybérlőként, majd a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank igazgatóságában - eredményesen, mintegy a kapitalizmus Weber-i szellemének (protestáns etika) megfelelően munkálkodjon. Amint ezt jelzik 1911 januárjában, a Hitelbank igazgatóságába történt beválasztásakor mondott szavai, melyekkel a bank tradicionális szellemét fogalmazta meg: „Ez a szellem úgy foglalható szavakba, hogy egészséges, megfontolt, biztos alapú gazdasági tevékenység soha, de soha nem választható el az erkölcsi motívumoktól, a morális rugóktól. ". 13. kép: A Hitelbank épülete Szekszárd belvárosában. (Vitéz AttilaV. Kápolnás Mária: Üdvözlet Szegzárdról... 76. p.) A réteghelyzete, illetve a társadalmi igazságosság, szolidaritás iránti elvei között húzódó konfliktust Leopold a mindennapokban is igyekezett, tevőlegesen feloldani.

74 Az I. világháború kitörésétől gyakorlatilag az 1920-as évek elejéig tartó humanitárius, karitatív tevékenységéről, mely döntő mértékben a Vöröskereszthez kapcsolódott, most nem szólunk, mert a jövő évi évkönyvben megjelenő Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon c. tanulmányban egy külön fejezet lesz róla olvasható.

75 De társadalomreformeri érzületének saját gazdaságában történt megnyilvánulásinak illusztrálására engedtessék meg egy „bájos" példa, annak a 100 feminista nőnek az esete, akik 1914 nyarán Budapestről érkeztek az ózsáki gazdaságba dolgozni. De ez nem tartott sokáig, mert - ahogy a Tolnavármegye és a Közérdek írta - a perzselő nap, illetve a kender szárának durvasága kikezdte elhatározásuk szilárdságát: néhány napi munka után visszautaztak a fővárosba.

76 Tolnavármegye és a Közérdek 1911. január 30. 4. De, hogy ez nem volt egyszerű, jelzi, hogy 1905 nyarán, amikor Ózsákon már 8 amerikai aratógéppel aratnak, és a gépek által kiváltott napszámosmunkák ellenére Leopold 130 mezőkövesdi munkást alkalmazott gépekkel nem végezhető munkákra, neje, Jacobi Lívia ezt így kommentálja Szabó Ervinnek írt levelében: „A dolog így áll. Amint Lajos mondja, így sikerült lefölöznie a problémát és saját nyugtalankodó lelkiismeretét egyszerre. " LITVÁN 1978. 142. Addig is ld. CSEKŐ 2006a. 34-37. Tolnavármegye és a Közérdek 1914. augusztus 17. 3. 356