Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold és Szekszárd

középbirtokos réteg, illetve a nemesi származású értelmiség megőrizte elsöprő többségét.

1 Ennek megfelelően a szóban forgó testületekben a Leopoldokon kívül szinte nem is találkozunk a megyebeli zsidóság részéről másokkal. Leopold Sándor kezdeti beválasztása vélhetően a Baranya-Tolna megyei hitközségkerületi elnöki tisztségének szólt, egyfajta közösségi (felekezeti) képviselet megjelenítését célozva, azonban dr. Leopold Kornél, ifj. Leopold Lajos megválasztása már a család növekvő tekintélyének, kapcsolatrendszerének tudható be, annak jeleként kezelendő. Távol a tudományos élet mindennapjaitól Ifj. Leopold Lajosnak a magyar, földrajz és történelem iránti érdeklődése nemcsak a szekszárdi polgári iskolában, hanem később a gimnáziumban folytatott tanulmányi eredményein is tükröződött. A bajai ciszterci gimnázium hetedikeseként az önképzőkör első díját elnyerő pályaműve pedig már szinte a szociológust előlegezi, címe: „Miféle tanulságok vonhatók le nemzeti múltunkból a jövő évezred szerencsés folyásához?".

61 Érettségi után tanulmányait 1897-től a pesti Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi karán folytatta. Egyetemei évei szinte egybeestek a honi szociológiai iskola kialakulásával, amihez az egyetem tanárai, mint pl. Pulszky Ágost, vagy Pikier Gyula jelentős mértékben járultak hozzá.

62 Az új tudomány hazai intézményesülésének, a Huszadik Század megindulásának izgalmas időszakával szinte egyidőben, 1897-1900 közt járt egyetemre, melynek befejezését követően vissza kellett jönnie Szekszárdra. „Arra, amit rólam írsz, hogy miért nem tanítok egyetemen, csak annyit, hogy nemrég egy berlini kollega sem akarta elhinni, hogy nem tanítok. Ez tényleg hiba, amint hiba az is, hogy 20 éves koromban nem voltam vagyonikig annyira független, mint ma, vagy hogy a háború előtt nem voltam Amerika- és Indiában, bárha terveztem. Ma már egyikre és másikra is eljárt az idő. Most nem ülhetek már le diáknak, doktorátusnak etc. Húsz éves se lehetek már. Amerikába, Indiába se mehetek. " - írta némileg keserű hangon az egyetem utáni időkre visszatekintve Somló Bódognak, 1917. december 18-án kelt levelében.

63 E sorokból kiderül, hogy szívesen maradt volna még tovább az egyetemen, ott futva be tudósi, tanári életpályát. Egyetemi évek után történt hazatérése Szekszárdra eszerint családi döntés eredménye volt. Persze ez nem jelenti, hogy kifejezetten akarata ellenére kellett folytatnia életét Szekszárdon. Hiszen a családi érdekeltségek jelentőségével, azok további működtetésének fontosságával egyaránt tisztában lehetett. Egyúttal ezek jóval magasabb jövedelmet, és függetlenebb egzisztenciát biztosítottak, mint a tanári pálya. De a tudományos élet mindennapjaiból, annak termékenyítőleg ható közegéből való kiesését minden bizonnyal komoly veszteségként élte meg az 1900-as évek elején. S bár az új tudományos eszméknek, a szociológiának a századforduló éveiben egyfajta intellektuális divathatásuk is volt, jelzi tudományos érdeklődésének komolyságát, elhivatottságát, hogy ugyanakkor Szekszárdról, e kisvárosból is részese tudott lenni a tudományos életnek. 1917-ben, immár 38 évesen a következőket írta erről: „Viszonyom a tudománnyal szemben olyan, mint a kotta nélkül muzsikáló cigányprímásé a filharmonikusokhoz. ". Leopold ezen meghatározása nem csak önkritikus volt és találó, hanem egyúttal benne különállósága is megfogalmazást nyert. Státusában, és ekkor már munkásságában sem tartozott a tudomány hivatalosai közé. Nincs szándékomban túldimenzionálni, de véleményem szerint abban, hogy önálló helyet foglal el a szociológia múlt század eleji történetében, a kisvárosi létnek is szerepe lehetett. Egyrészről kívül esve a tudomány hivatásos és főállású körein, az ott érvényesülő hatások, „céhszempontok" kevésbé voltak befolyással munkásságára. Ahogy A presztízsről írva, ifj. Leopold Lajos kapcsán „zseniális outsiderség"-et említő Jászi megjegyezte: az „gyakran üdítő életet hoz A vármegyei népképviselet kérdését, a törvényhatósági bizottság, és más vármegyei bizottságok, testületek összetételének kérdését részletesen Id. CSEKŐ 2002. 40-51., CSEKŐ 2003. 6 A ciszterci rend bajai katolikus főgimnáziumának értesítője 1895-1896. 53. 6

" Amint Saád József egyik tanulmányában írta: „Az irányzatot az egyetemeken egymást követő-meghaladó tudósgenerációk: Pulszky mellett Pikier Gyula és Somló Bódog, s köréjük szerveződve hívek és tanítványok (főként egyetemi hallgatók és friss diplomás jogtudorok) körei képviselték. Tudósközösség, amely a szociológia: azaz a szociáldarwinizmus és a spenceri evolucionizmus, organikus társadalomelmélet paradigmájában gondolkodott.". SAÁD 1996. 166. 63 OSZK, Kézirattár-Levelestár, ifj. Leopold Lajos levelei Somló Bódognak 9. 354