Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold és Szekszárd

fontos szerepet tulajdonított a szabadelvű párt vármegyei újjászervezésében, amelynek egyik állomásaként, Totth Ödön 1890-es évek végére eső halálát követően ő lett a párt vármegyei szervezetének jegyzője.

55 11-12. kép: Ifj. Leopold Lajos Tolnavármegyében megjelent versei: A boldog is... (1903. február 1. 1. p.); A távozó (1903. február 22. 1. p.). Az előbb felsoroltak a vármegyei közéletében is respektált tekintélyhez juttatták a Leopoldokat, olyannyira, hogy az a zsidó származásukkal kapcsolatos fenntartásokat is felülírta. A Leopoldok közül a vármegye közgyűlésének ezen évtizedekben hatan is tagjai voltak. Leopold Sándor, Leopold Károly, később ifj. Leopold Lajos, és annak három unokatestvére Lajos, Kornél és Mihály. A vármegye életében bírt valós befolyást, tekintélyt azonban nem az imént részletezett családi reprezentáció jelzi, hisz az a virilizmus miatt, vagyonukat, jövedelmüket figyelembe véve automatikusnak tekinthető.

51 Sokkal inkább az, hogy a család számottevő képviselettel rendelkezett a vármegye szűkebb, irányadó, operatív testületeiben is. A vármegyei közgyűlés napirendjére kerülő ügyeket előkészítő, véleményező állandó választmánynak Leopold Sándor kezdetektől, dr. Leopold Kornél 1902-től, ifj. Leopold Lajos 1911-től volt tagja.

57 A képviselőválasztások ügyében eljáró központi választmányban 1902-től dr. Leopold Kornél, 1908-tól ifj. Leopold Lajos volt tag.

58 A Leopoldok mindemellett a törvényhatósági választások, illetve a megyebizottsági tagság ügyeiben eljáró két testületben, az igazoló választmányban (1905-től Leopold Sándor személyében), illetve az állandó bíráló bizottságban (1908-tól dr. Leopold Kornél személyében) is képviseltetették magukat.

59 E testületeknek egyaránt jellemzője volt, hogy a dualizmuskori megyebizottság, a „megyegyűlés" összetételének minden változása - a különböző társadalmi rétegek erősödő reprezentációja - ellenére, ezekben a megyei Uo. A virilizmus a legnagyobb adófizetőknek az önkormányzati testületekbe - vármegyékben a törvényhatósági bizottságokba, rendezett tanácsú városokban, községekben, így Szekszárdon is a képviselőtestületekbe - történő automatikus bekerülését jelentette. E testületeknek felét tették ki az ily módon bejutottak, míg a másik felét választották. TMÖL, Törvényhatósági Bizottság i., Közgyűlési jegyzőkönyvek (Közgy. jkv.) 1874/225., 1883/305., 1886/447., 1889/354., 1892/858., 1895/591., 1898/494., 1901/507., 1904/490., 1908/5., 1910/609., 1913/870. TMÖL, Törvényhatósági Bizottsági., Közgy. jkv. 1901/505., 1904/488., 1908/3., 1910/608., 1913/869. TMÖL, Törvényhatósági Bizottság i., Közgy. jkv. 1904/492., 1908/6-7., 1910/610-611. 353