Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Csekő Ernő: Ifj. Leopold és Szekszárd
vásártéri házuk (ma: Arany J. u.) ekkoriban történt eladása is. S bár épp 1916-ban Vöröskeresztmegbízatással a keleti fronton szolgál, leszerelését követően kétlakivá válik. 3 Családja Budapesten a Bristol Szállóban lakott, viszont az ózsáki bérlet csak 1920-ban járt le, és Leopoldot a szülővárosához kötötte még közéleti szerepvállalása is, amely a karitatív, humanitárius tevékenységén - ami Szekszárdra és Tolna megyére vonatkozóan különösen 1919-1920-ben intenzív - kívül más területeket is érintett. így 1920-ban még mezőgazdasági iskola létrehozásáért (Ózsákon) küzd, vagy pl. a Szekszárdi Borértékesítő Rt. 1921. augusztus 30-i közgyűlésén elnökölt. 31 Mikor a fővárosban 1919 novemberében megvásárolják későbbi lakhelyüket, a gellérthegyi villát (Somlói u. 9.) 240000 koronáért, Leopold részéről az nem párosul a szülővárossal való végleges szakítás szándékával. Ez támasztja alá az az egy évvel korábbi ingatlanvásárlás is, melynek keretében Kövessy Ödöntől és nejétől vették meg azok tisztviselőtelepi villáját, (ma: Munkácsy u. 15). Mindezek ismeretében elmondható, hogy ifj. Leopold Lajos a város más neves, országos ismertségű szülötteihez képest, mint pl. Babits Mihály, Dienes Valéria, Mészöly Miklós, hosszú időn keresztül, életének nagyobbik felében volt Szekszárd lakója. Maga ez a tény óhatatlanul hatással volt pályájának alakulására, de nyilván befolyásolta az életmű tartalmi kifejlődését is. Ahogy E. Bártfai egyhelyütt írja: „Leopoldnak már fiatalon megadatott szócikknek lenni, de legújabb lexikonaink még ezt a poros létet is megvonták tőle. Alakja Magyarországon csaknem teljesen feledésbe merült, s feledésbe merült korai, szociológiai munkássága is. Az emlékezetvesztés bizonyára összefügg azzal, hogy a magyar szociológia mindig is elsősorban mozgalom volt, és csak másodsorban tudomány. Történetének határkövei - egészen a legutóbbi időkig - nem a tudomány benső fejlődésnek korszakairól adtak hírt, hanem történelmünk sorsfordulóiról tudósítottak.": E. Bártfai László e soriban Leopoldnak a század eleji szociológia mozgalom fő sodrától, a polgári radikálisoktól való eltávolodásáról, tőlük való függetlenségéről ír, melynek azonban az az „emlékezetvesztés" lett az eredménye, amely Leopoldot továbbra is ismeretlenségben, háttérben tartotta a Huszadik Század és a polgári radikálisok 1960/1970-es évek fordulójával meginduló „újrafelfedezése" során is. A polgári radikálisok idővel elmélyülő doktrinersége ugyanis idegen volt számára. Hogy nem tartott velük, az egyéni képességek, habitusbéli tulajdonságok (problémaérzékenysége, realitásérzéke, szellemi függetlenség iránti igénye) kétségtelen szerepe mellett minden valószínűséggel polgári radikálisok átlagától eltérő élethelyzetéből is következett. Az említettek nyilván befolyásolták, illetve magyarázzák önálló útját, amit a közélet és tudomány terén bejárt, melyen belül az 1910-es évekre, illetve az 1920-as évek nagyobbik részére a magányosság szó talán jobban illik. S bár 1920-as évek végétől visszatért a tudomány vérkeringésébe, egyúttal bejutott a hivatalos tudományosság intézményrendszerébe is, szellemi függetlensége, különutassága végig megmaradt. 34 Nemcsak emiatt, de a nekrológot író Sós Aladár is önálló helyet jelölt ki Leopold számára a szociológia múlt századeleji történetében, érdemei közt tartva számon, hogy Pikier után - és helyett - a társadalomlélektan elhatárolt kérdései felé fordult, Tarde, Wundt és Simmel által művelt témakörből merítve témáit. 35 Ő maga, halála előtt pár hónappal írt négysorosában így vallott életpályájáról 36 : 30 I. világháború illetve a Népköztársaság alatti vöröskeresztes működéséről, amiképp humanitárius tevékenységéről ld. CSEKŐ 2006a. 34-37. 31 Tolnavármegye és a Közérdek 1921. szeptember 3. 2. 32 Budapest Főváros Levéltára, MII. Ker. Kir. Járásbíróság i., budai telekkönyvi iratok, 822. betétszám; Valamelyest a növekvő inflációt is jelzi, hogy míg 1916 januárjában az emeletes, nem régen épült vásártéri házért csak 45000 koronát kapnak, a jóval kisebb, de azért tisztességes nagyságú Munkácsy utcai villáért 70000 koronát fizetnek. Tolnavármegye és a Közérdek 1916. január 13. 2.; TMÖL Szekszárdi Körzeti Földhivatal 6724. sz. betét 33 E. BÁRTFAI 1987b. 423-424. 34 így 1928-tól a korábban oly vágyott tanítás is osztályrészül jut neki, előbb a Pázmány Péter Tudományegyetem közgazdasági karán, majd a József Nádor Műszaki Egyetem mezőgazdasági karán meghívott előadó. 35 SOÓS 1948. 44. 36 A vers ifj. Leopold Lajos unokájának, Badics Líviának a jóvoltából kerül közlésre.
