Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold és Szekszárd

Anima Lajos: UTOLSÓ STRÓFÁK 1947. IX. 30. Az ötvenéves hallgatásból Nem maradt semmi közel s távol: A fészket nem találó elme S eresz alatt a fészek selyme! Ahogy az életpálya, életmű alakulásának eddig elmondott jellemzői kapcsán, úgy ifj. Leopold Lajos 1920-as évek végi- 1930-as évekbeli tevékenységének keretéül szolgáló szellemi-tudományos közeg megválasztása is sok tekintetben magyarázható az alább kifejtésre kerülő, szülővárosához kötődő momentumokkal, hatásokkal, hisz annak konzervatív-liberális jellege jelentősen eltért a Huszadik Század által formált 1900-as évekbeli működésétől.

37 A családi származás, indíttatás, az ezek által meghatározott réteghelyzet és társadalmi státusz szerepe, hatása Leopold életében ugyanúgy Szekszárdhoz kötődött, amiképp a már felnőttként kisvárosban élt élet mindennapos tapasztalatai. A kisvárosi élet nemcsak fizikálisan - pl. kizáródása a fővárosi tudományos-szellemi élet hétköznapjaiból -, hanem nyilván szellemi, mentális, vagy épp szociális értelemben is másképp hatott rá, eltérőt hozott számára, mintha máshol, felteszem Budapesten élte volna le húszas, harmincas éveit. Ezen tényezőket a következőkben négy alfejezetben foglalom össze. 7. kép: Az Utolsó strófák ifj. Leopold Lajos kézírásával, 1947-ből. A Leopoldok szerepvállalása, társadalmi státusa Szekszárdon Ifj. Leopold Lajos vagyonos, szilárd társadalmi pozíciókkal rendelkező családban nőtt fel, amely Szekszárd és Tolna megye életében bírt befolyásának csúcsán épp abban az időszakban volt, amikor Lajos ifjúként, és fiatalemberként még Szekszárdon lakott, az 1890-es évektől az I. világháború végéig. A felhalmozó első nemzedék, Károly, Sándor, és eleinte Sámuel az 1850-60-as években széleskörű vállalkozói tevékenységgel alapozták meg a család felemelkedését, későbbi befolyásos pozícióját. A vármegyei szervezet ellátásában és a megyei beruházásokban (főképp útépítés) való közreműködés, illetve az uradalmi regáléjogok, valamint Szekszárd fogyasztási adójának bérlete mellett kereskedelemmel - melyből, a városban e téren is vezető szerepre téve szert, a borkereskedelem emelkedett ki -, pénzkölcsönzéssel így Leopold Rákosi Jenő lapjának a Budapesti Hírlapnak a rovatvezetője, munkatársa az OMGE lapjának, a Közteleknek, valamint a Pester Lloydnak, illetve levelező, majd rendes tagja a Teleki Pál elnökölte Darányi Ignác Agrártudományos Társaságnak. E. BÁRTFAI 1987b. 419-420. 349